tag:blogger.com,1999:blog-33457661298615746822024-02-06T21:15:50.696-08:00breathingJudithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.comBlogger94125tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-27063054340908890422022-12-23T09:41:00.001-08:002022-12-23T09:41:26.459-08:00AZ ajándék<p> </p><p dir="ltr">🌲 A "LEG"-karácsony. 🌲</p><p dir="ltr"><br />
Minden kétséget kizáróan számomra az idei Karácsony🌟 ezzel az előljáró szóval jellemezhető LEGinkább:<br />
- a LEGmesszebb otthonról,<br />
- a LEGmagányosabb...<br />
- a LEGcsendesebb,<br />
- a LEGszomorkásabb, ám mégis valahogy boldogságos,<br />
- a LEGnagyobb ajándékkal, amit ember kaphat...<br />
- a LEGszívmelengetőbb érzéssel megajándékozva...<br />
- a LEGtöbb könnyel elsózva minden...<br />
- a LEGszélsősegesebb érzésekkel teli...<br />
És ezt még hosszan tudnám sorolni.</p><p dir="ltr"> <br />Napok óta egy karácsonyi ajándékon dolgoztam (már nem titok)... egy pöttömnyi kutyus -az én imádott kis Freddiem portréját rajzoltam, ajándékba az "apukájának". </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAZDh1OnnLAjPpAFqWzYR-BgWf75E7deSKxVQcXoIwxXe9895uSFW961ivogePKuOQfFDRs_JBdjDOSMhOHiWiKpDHp7_rHZSzxzE990fyp5NL-FlkvnBGHvkEza6cCMo6k3rifoTc_223qC2yVud1wcCJKLtNQsvTfvk0TgNhMPuS6qdxY5HSLdl6UA/s4000/20221222_111925.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAZDh1OnnLAjPpAFqWzYR-BgWf75E7deSKxVQcXoIwxXe9895uSFW961ivogePKuOQfFDRs_JBdjDOSMhOHiWiKpDHp7_rHZSzxzE990fyp5NL-FlkvnBGHvkEza6cCMo6k3rifoTc_223qC2yVud1wcCJKLtNQsvTfvk0TgNhMPuS6qdxY5HSLdl6UA/s320/20221222_111925.jpg" width="240" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Freddie</td></tr></tbody></table><br /><p></p><p dir="ltr">Ahogy az a filmekben lenni szokott: éppen befejeztem és elrejtettem a leendő tulajdosa elől, amikor ő hirtelen betoppant a szobámba. Az arcán akkor még számomra érthetetlen kifejezéssel... kissé kipirosodott és csillogó szemekkel.<br />
Sírt?...</p><p dir="ltr">Csak nem!</p><p dir="ltr">De miért??</p><p dir="ltr">És akkor a kezembe nyomott egy piros borítékot, rajta a felirat: Judith.</p><p dir="ltr">-"Merry Cristmas to you!"</p><p dir="ltr">Értetlenkedve fogtam meg, merthogy még csak december 22.-e van...</p><p dir="ltr">Lassan nyitottam ki, mert kavarogtak a gondolataim, hogy miért most kapom ezt?! </p><p dir="ltr">Egy karácsonyi képeslap volt benne, egyszerű, de elegáns, hangulatos - pont amilyent én magam is választanék... </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvZqt_5Iuduo7UNsjwFJA3pcPhHaEr9J1rfLza4XgtPER03wK15VPtqFRPJXCtAyLajqhWg0w-7SeHx5qe_bwARCaKdS2jBMJxSrahAl71veHhbtewzHcaFAJ7Usi91zCkp84Qeo-bwhggInjx6zZ2ksvAsSLCeCGdTMTGI69sJU8_-vxgL1kbSwMNpA/s4000/20221223_093932.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="193" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvZqt_5Iuduo7UNsjwFJA3pcPhHaEr9J1rfLza4XgtPER03wK15VPtqFRPJXCtAyLajqhWg0w-7SeHx5qe_bwARCaKdS2jBMJxSrahAl71veHhbtewzHcaFAJ7Usi91zCkp84Qeo-bwhggInjx6zZ2ksvAsSLCeCGdTMTGI69sJU8_-vxgL1kbSwMNpA/w145-h193/20221223_093932.jpg" width="145" /></a></div><br /><p></p><p dir="ltr">Benne egy kék nyomtatvány, amit félre is húztam akkor, mert a kézzel írt szöveg érdekelt leginkább.</p><p dir="ltr">Ahogy olvastam a szavakat... melegség... majd értelmezve a szavakat, felfogva mi is van odaírva... a döbbenet, meghatottság... döbbenet... és újra a döbbenet.... de már folytak is össze a betűk a szemem előtt, a könnyeimtől már semmit nem láttam...</p><p dir="ltr">Nem tudtam felfogni, leblokkolt az agyam....</p><p dir="ltr">"To Judith,</p><p dir="ltr">Have a very happy Christmas to you and Freddie!</p><p dir="ltr">It now time for you to adopt Freddie.</p><p dir="ltr">xxx Pj"</p><p dir="ltr">Akkor, ott megállt az idő... és egyszerre éreztem elviselhetetlen fájdalmat és boldogságot.</p><p dir="ltr">Rám bízza! </p><p dir="ltr">Az egyetlen gyerekét...</p><p dir="ltr">Reagálni sem tudtam, csak törölgettem a könnyeimet, próbáltam lélegezni, értelmezni, hogy mi történik.</p><p dir="ltr">Nincsenek szavak... ❤️💚🐕</p><p dir="ltr">Viszont van egy pici Ír gyerekecském, akivel annyira szeretjük egymást, amennyire az lehetséges!</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV-D1aadef7zP_6rJBC5vZvXaQQO1RDrczr1xFpcHfEQ8P5MRBBblFGyl134CymQUNylD-Zuc2gvuRPmC758-T01msqgH8zHNCfI1sbUNBl28l7Ld9DyGNeBmy0L7ETBPMANIPe4BDOrv_NObQOHNGP-uUGqjBm59Biu9fa-WuTqCNx4QQnhJJlGS64w/s2056/20220727_114711.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2056" data-original-width="1242" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV-D1aadef7zP_6rJBC5vZvXaQQO1RDrczr1xFpcHfEQ8P5MRBBblFGyl134CymQUNylD-Zuc2gvuRPmC758-T01msqgH8zHNCfI1sbUNBl28l7Ld9DyGNeBmy0L7ETBPMANIPe4BDOrv_NObQOHNGP-uUGqjBm59Biu9fa-WuTqCNx4QQnhJJlGS64w/s320/20220727_114711.jpg" width="193" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">Innentől hivatalosan is én vagyok az "anyukája", bár számomra ő továbbra is Pj's doggy. Mert az ő kisfia...</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">Mindörökre...</div><div><br /></div>Köszönöm! Teljes szívemből...<div>Thank you. With all my heart...<br /><p dir="ltr"><br /></p><p dir="ltr"><br /></p></div>Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-80709394838026420852022-03-15T01:16:00.002-07:002022-03-15T01:17:27.086-07:00Honvágy<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhx3cusLpoyWIiuBSp54xU41sm0xeqNfkaFc4aALh6zR_8sNogKVshGDSDmdXSMfERcv22ug623JF4RKqmHerarRDqX_Wj45Opo5ltG-WbGKINnA8q3s46bS9Y_xbWHmJRQ-7HXA58TpcLocAzUD6g6Mf9RDTk7H1KHywsMO3sBQVy86wzFyOQNlvhffA=s480" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="300" data-original-width="480" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhx3cusLpoyWIiuBSp54xU41sm0xeqNfkaFc4aALh6zR_8sNogKVshGDSDmdXSMfERcv22ug623JF4RKqmHerarRDqX_Wj45Opo5ltG-WbGKINnA8q3s46bS9Y_xbWHmJRQ-7HXA58TpcLocAzUD6g6Mf9RDTk7H1KHywsMO3sBQVy86wzFyOQNlvhffA=w640-h400" width="640" /></a></div><br /><p></p><p><span style="font-family: verdana;">Írország, Castleisland</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Messze kerültem otthonról...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Az embert nem elég, hogy kínozza, gyötri a gyerekei, a családja és a szeretett barátai hiánya, egy reggel arra ébred, hogy komoly honvágya van.💧</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Amikor hiányzik a barkaág, hiányzik a hóvirág 💔 azt nehéz megmagyarázni. :)</span></p><p><span style="font-family: verdana;">De amikor reggel arra ébredsz hajnalban, hogy NINCS KOKÁRDÁM!!! - és elkezdesz agyalni azon, hogy miből lehet kokárdát készíteni.... Nincs semmi piros cuccom (MERT KIVÁGNÁM BELŐLE, AZ BIZTOS!). De még zöldem sincs... Hogy a viharba tud ez is ennyire hiányozni???</span></p><p><span style="font-family: verdana;">A városban van virágbolt! Biztosan van szalagjuk.... lesz kokárdám!! </span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/EqILaf8-oW8" width="320" youtube-src-id="EqILaf8-oW8"></iframe></div><br /><p>Hallgassátok szeretettel és ha nektek is potyognak a könnyeitek, ne szégyelljétek! Mindenkit üdvözlök!</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0Knockananlig, Castleisland, Co. Kerry, Írország52.2328974 -9.46014923.4545018992733176 -79.7726492 90 60.852350799999996tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-79250843706599181872021-05-31T07:41:00.001-07:002021-05-31T07:41:09.481-07:00Hogyan hagyjuk cserben önmagunkat?<h3 style="text-align: left;"> <span style="font-family: verdana;">Hogyan hagyjuk cserben önmagunkat?</span></h3><p><span style="font-family: verdana;">Hát ennek rengeteg módja van....</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Hogy miért tesszük? Amikor benne vagyunk nem vesszük észre, nem észleljük s nem is tudjuk, hogy éppen azt tesszük. ha valami, valaki felhívja rá a figyelmet, akkor szembesülünk "valamivel", ami még mindig nem biztos, hogy a felismerés.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Ha mégis, akkor jön a hasba-akasztás, arculcsapás, döbbenet....</span></p><p><span style="font-family: verdana;">És rohadtul fáj.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Hogy mik ennek a cserbenhagyásnak a jelei?</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Bocsánatot kérünk (akár saját magunktól) azért, amit érzünk, vagy olyasmiért, amiért egyáltalán nem kellene.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Konfliktus kerülés - akkor is, ha az csak szóban történik és nem fáj senkinek.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Saját igényeink figyelmen kívül hagyása másokkal szemben.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Amikor valami bánt, vagy fáj, olyasmiket teszel, amivel eltereled a figyelmed saját magadról.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Nem állsz ki magadért, ha megbántanak, becsapnak, kihasználnak, semmibe vesznek.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Nem szabsz határokat és nem mondasz NEM-et!</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Túlhajtod magad, hogy bizonyíts... bármiben.... </span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Irreálisan meg akarsz felelni...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Nem fogadod el a dicséretet, azonnal magyarázkodni kezdesz, hogy itt kellett volna jobban csinálni...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Másokhoz viszonyítod magad. (a legtöbbet ez árt)</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- A fókusz nem azon van, hogy mennyi mindent csináltál jól, hanem azon, ha valahol hibáztál. És a hibát természetesen magadban keresed. Mert azt mondták....</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Inkább a háttérbe húzódsz, még akkor is, ha igazából elismerésre vágysz éppen.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Negatív jelzőkkel illeted magad...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Nem érzed azt semmivel kapcsolatban, hogy megérdemled..</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Amikor valami jó dolog történik veled, képes vagy lelkiismeret furdalást érezni, mert boldog lettél tőle...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Nehezen hozol meg saját magadért döntéseket, de mások érdekeiért a világ másik végéig is elmennél.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Ajándékot adsz, vagy nagy szívességeket teszel olyanoknak is, akik nem értékelik, azért hogy érezhesd, hogy szükség van rád.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Bántó belső monológot folytatsz önmagaddal...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Másoktól függ, hogy érzed magad...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Amikor rossz kedved van palástolod mások előtt, mert még ezt sem engedheted meg magadnak - különben nem vagy érdekes s hátat fordítanak neked.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Nem kérsz segítséget, amikor neked van rá igazán szükséged. Csendben megoldod egyedül, és van hogy néha "belehalsz."</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- A legapróbb dolgokat is túlagyalod, mert nem bízol meg önmagadban.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Megtartod mások titkait, ám amikor ezt ők nem teszik meg neked, hagyod magad bajba sodródni, elhallgatva a rágalmakat... Hogy megvédd magad ki kellene adnod, amit megígértél, hogy nem teszel.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Mindig megértő vagy másokkal szemben, akkor is, amikor veled kellene megértőnek lenniük.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">- Túl sokat adsz, akkor és ott is, ahol tudod, hogy sosem kapsz belőle vissza egy fikarcnyit sem.</span></p><p><span style="font-family: verdana;"> </span></p><p><span style="font-family: verdana;">És még sorolhatnám.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Hogy mi a megoldás?? Amíg nem mered felvállalni, hogy nem vagy tökéletes, hogy vannak hibáid, hogy lehetsz gyenge és szabad félned, szabad sírnod, szabad gyengének lenned - addig nincs megoldás. Amíg olyan közegben vagy, ahol kihasználnak, felhasználnak - addig nincs megoldás. Amíg nem tudod megfogalmazni és előtérbe helyezni időnként az igényeidet - addig nem lesz megoldás.</span></p><h3 style="text-align: left;"><span style="font-family: verdana;">Na hajrá! </span><br /></h3><p><br /></p>Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-63260222765473408972021-01-07T02:08:00.004-08:002021-01-08T11:15:35.797-08:00Derült égből covid......<p> <span style="font-family: verdana;">Pedig naggggyon megfogadtam, hogy erről sose...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Hogy nem írok, nem foglalok állást, nem minősítek.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Na, de mit lehet tenni, ha egyszer csak benne találod magad?!</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Mit ad Isten.... azaz hogy, hogy nem elvtársak, Bence fiam kis barátnőjének egyik napról a másikra: volt/nincs szaglása, ízérzékelése. Mint olvasott és megfelelően tájékozott emberek ezt úgy tudtuk, hogy biztos jele a Covid 19 vírusfertőzésnek. A tény megállapítása után, mint a Motkány a jégkorszakban, enyhén rángatózó alsó szemhéjjal meredtünk egymásra, hogy akkor most hogy a viharba lesz ez itt?</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Telefonok, információ gyűjtés, kinek a háziorvos, ÁNTSZ, kinek a főnök volt az első gondolata - bár az én esetemben bölcsebb erről hallgatni... Minek utána megkaptuk az útmutatást: minden hivataltól mást!!!</span></p><p><span style="font-family: verdana;">A megtámadott személynek egy KEK oltóbázisra kellett mennie tesztet csináltatni, de azt sem kérdezték meg tőle, hogy tud-e mondjuk járni? Van-e baja? Jó, efölött szemet is hunyhatunk, mert hát ugye melyik az a magyar hivatal, ahol bárkit is érdekelne, hogy van-e bármi bajod?</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Az sem nagyon érdekelt senkit, hogy van-e lehetőséged autóba ülni, megkímélve embertársaid biztonságát és egészségét a tömegközlekedés kihagyásával. Miután mi abban a tudatban voltunk, hogy a szkafanderes mentőosztag kiváló emberi hivatottak házhoz jönni és beletúrni az agyállományba orron keresztül, így ismét erőst meglepődve (lásd megint Motkány....)guvadtunk egymásra, szaglással rendelkezők és nem rendelkezők... És már megbélyegeztük...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Majd a gyanúsított és a fiam, autóba vágták magukat és a megadott tesztelő helyre vették útjukat lelkesen, ahol a gyorsteszt (negatív lett) és a PCR (pöcörö) teszt elvégzése megtörtént. Majd újabb információkkal gazdagabban tértek haza, bizakodva a jó Istenben, a szerencsében, később már Marxban és Engelxben is - várakoztak jó kedélyállapotban a PCR teszt eredményére. Ami meg is lett. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">Csuppppa pozitív élményben volt részünk innentől... az első ugye a fent említett teszt eredménye volt.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Miután ennek a képlete biztosan a kezeinkben volt, ismét a Jégkorszak című animációs film Motkány szereplőjének ábrázatát vettük mindhárman magunkra, teljes hitelességgel és átéléssel, majd némi telefonálás, ügyfélkapus bejelentés, táppézre vételhez intézkedés után megtudtuk, hogy az immár "bűnös" és a két "gyanúsított" napi ellenőrzése alá esik a megállapított tény miatt, a magyar rendőrség egészség-ellenőrző és megőrző alosztályának.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">És még aznap délután, a bűnös telefonja megszólalt, benne egy kellemes férfi orgánum kérte, hogy a 3 személy ballagjon látótávolságon belülre, szemrevételezés céljából! Ballagtunk... </span></p><p><span style="font-family: verdana;">1, 2, 3. Megvannak! Köszönjük az együttműködést! - és már mentek is tovább - gondolom bűnt üldözni. Én nem sírok. De káromkodok. Csendben.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Miután túltettük magunkat az apró örömök megélésében, kaján vigyorral, hogy 10 nap pihenés van tesó! - jöttünk rá, hogy ezt úgy nevezik: KARANTÉN és a lábadat ki nem teszed a kapun kívülre, ha megszenesedsz se! Se bolt, se kocsma, se mozi, se kirándulás, de még egy jó étterem se! Aha... mondjuk másnak se, de nekünk most jobban nem! Se bolt.... hajajjjajjj.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Szerencsére akadt még egy gyerekem, meg egy unokaöcsém, akiket most büntetlenül terhelhetünk mindenféle programmal, hogy ne egye meg őket az unalom. Ahogy bennünket... Bence a PS4 előtt szenved, az arcocskáján látszik a kín, sokat is káromkodik - mondjuk szerintem indokolatlanul - és nem is értem kitől tanulta?!</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Én már 2 éve home alone... ööö... officeban nyomom, szóval nekem ez nem volt furcsa.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Na aztán tegnap a rend szorgalmas és koránkelő őrei, ismételten megkíséreltek az ellenőrzésük alá vonni, sajnálatos módon első körben sikertelenül. De szerencsére a drága mama szemfüles és rendszer szerető állampolgár lévén, megoldotta a problémájukat! Történetesen kissé korai időpontban (8:40-kor) szerették volna szemrevételezni, hogy szabálykövető állampógárok vagyunk-e, de miután a bűnösünk meg sem hallotta a telefon csörgést, én meg egy határozott mozdulattal kinyomtam, majd ugyanazzal a lendülettel fordultam a másik oldalamra, amikor is arra lettem figyelmes, hogy a drága mama ököllel veri az ablakomat, oly módon, hogy arra a halottak is! - és a nyomában egy szép, sötétkék egyenruhás fiatalember settenkedik - na akkor rájöttem, hogy hiba volt kinyomni a telefont. Neki meg hiba volt korán jönnie, mert így kapott egy full kócos, csípás, pizsamás "izét" az ajtóban, akik nem tudta volna azt sem megmondani, hogy fiú-e.... vagy a másik...</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Nos, szakellenőrünk egy lepedőnyi papírt kinyitva segített ki mentális állapotomból és feltette a kisegítő kérdést: Ön a Csordás Judit? ez jelentős segítség volt számomra és egy határozatlan igennel replikázva sikerült kivágnom magam a kellemetlen faggatózásból. És a T. Tünde? Meg a J. Bence ? Mondtam neki kissé elszégyellve magam, hogy még alszanak. Mire a következő kérdéssel szerelt le: Ezek szerint itthon vannak? Ezek szerint igen....</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Közben a lábai mellett nagyon óvatosan, egy négy lábon járó, szőrös gyomor megindult a nyitott ajtó irányába, én meg önkéntelenül jeleztem is azonnal, hogy Lajos viszont egész éjjel távol volt, nem tudok felelősséget vállalni a tetteiért. Erre covid ellenőrünk a lepedőnyi papírt erősen fixírozta, hogy ki az a Lajos, mire felnézve érzékelte a szóban forgó személy jelenlétét, teátrális mozdulatokkal és a jellegzetes nab+dehülyevagy vigyorral a képén, összehajtogatta a papírt, elhelyezte a mellényzsebében, majd elköszönve távozott a drága mama kíséretében. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">A nap hátralévő része eseménytelenül telt, leszámítva azt az információt, hogy mi gyanúsítottak (mert bizonyíték ellenünk nincs) 14.-ig sehová... ellentétben a bizonyítottan bűnös covidossal, aki már csütörtöktől szabadlábon védekezhet és péntektől mehet dolgozni!!!</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Hol itt az igazság? Hol??? :)</span></p><p><span style="font-family: verdana;"><br /></span></p><p><span style="font-family: verdana;">A mai ellenőrzés is sikeresen lezajlott, a rend őrei eddig egytől-egyig mind udvarias, kedves és szimpatikus hozzáállással közelítettek (szigorúan maszkban) a gyanús személyekhez, azaz hozzánk.</span></p><p><span style="font-family: verdana;"><br /></span></p><p><span style="font-family: verdana;">De hogy addig a bűnt ki üldözi.....?</span><br /></p><p><br /></p>Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com5Pécs, Magyarország46.0727345 18.2322664.8680802358859054 -52.080234000000004 87.277388764114107 88.544766tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-23409393512209132942019-10-10T03:39:00.003-07:002019-10-10T03:51:54.811-07:00Boldogtalan emberek<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Hogy visz rá valakit arra, valami megfoghatatlan dolog, hogy szánt-szándékkal bántsa a másikat?</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mi kell ahhoz, hogy ártó, bántó mondatokat fröcsögjünk a telefonba annak, akit nem is ismerünk?</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Honnan ered a szándék, hogy fájdalmat okozzunk egy ismeretlen embernek, mert valaki olyannal van együtt, akit gyűlöl az adott személy?</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mennyi düh kell, mennyi csalódottság, vagy fájdalom ahhoz, hogy sértegessünk egy ismeretlent?</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Vagy mennyi irigység, rossz akarás, rosszindulat és gonoszság kell hozzá?</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Vagy talán csak a boldogtalanság?</span></span><br />
<br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Azt hiszem ez utóbbi van a hátterében ennek a viselkedés mintának. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mert aki boldog, az nem bánt másokat, pont a boldogsága okán. A boldog ember mindent szebbnek lát, vidámabbnak, pozitívan tudja szemlélni a mindennapok szürkeségét is. Megtalálja benne az árnyalatokat, a szépséget és az örömöt.</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ellentétben egy boldogtalannal, aki a bánatot, a sötétet, a negatívumot fedezi fel mindenben. És bántó, irritáló számára a boldogság, mások jókedve, az öröm látványa. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Így bánt...</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> Hogy neked se legyen jobb, mint neki...</span></span><br />
<br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szomorú dolog ez, mert ha tudná, hogy az öröm és a boldog ember kedélye ragadós, inkább közelítene hozzánk és megpróbálná elkapni tőlünk ezt a "ragályt", amitől mosolyogva ébredünk, a problémákat nem bajként, hanem megoldandó feladatként kezeljük, adni akarunk és nem elvenni. Tudunk kérni és köszönni, mosolyogva, hálával. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És miért ragadnak bele mégis egyesek a boldogtalanságba? Miért nem értik, nem látják a kiutat?</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> "Mert nincs kiút!"- jön a válasz....</span></span><br />
<br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">DE IGEN! Van! </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Csak nem arra koncentrál, nem a napos oldalra fordítja a tekintetét, hanem a fellegekre, a szürke égre, a hideg esőre, a felszaggatott sebekre, a düh és a harag megélésére, a negatív szavakra, a félelmet keltő érzésekre koncentrál. És beleragad. Eleinte csak magát teszi tönkre, majd amikor már olyan szintet ér el benne a keserűség, hogy nem bírja egyedül elviselni, megpróbál "társat gyártani" magának. De ezt nem sikerülhet megtennie, hiszen az emberek többsége, akiket rossz szemmel néz, boldog valamennyire, és nem akar boldogtalanná lenni. Ezért ellenáll. Így bántania kell hát a másikat, hogy hasonlóvá váljon, mint ő maga.</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szörnyű állapot lehet ez!</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Nincs rá mentség, csak magyarázat. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mert ember. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Lehet kis időre visszavonulni a bánatunkkal, szabad sajnálni is magunkat egy kicsit, lehetünk haragosak másokra, mert adnak okot néha. Szabad dühösnek lenni, szabad sírni és elzárkózni egy rövid időre a külvilágtól. Normális emberi reakció a bánat idején.</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">De nem szabad másokat bántani! Nem olyanokat, akik nem ártottak, nem bántottak, még csak nem is ismerjük őket!</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Az elmúlt időszakban kaptam néhány névtelen levelet, névtelen telefont, és sajnos nem csak én, hanem egy barátnőm is, miattam. Nem én ártottam az illető(k)nek, valószínűleg nem is ismerem őket. Azzal van bajuk amit csinálok, akivel csinálom a munkámat. Ez elég indok arra, hogy zaklassanak, sértegessenek, bántsanak, és ocsmányságokat ordítozzanak a telefonba, vagy kényszert érezzenek egy e-mail, vagy levél megfogalmazására.</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Névtelenül. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Vagy Vas Gereben neve alatt. Vagy csak "egy jóakaród" aláírással ellátott levéllel. Sosem ártottam nekik. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Büszke vagyok arra, ami a munkám, és büszke vagyok arra az emberre is, akivel ezt együtt csinálom! Kiállok mellette most, és ki fogok állni teljes vállszélességgel a jövőben is, mert jó, amit teszünk, sokat adunk másoknak a munkánk és a hozzáállásunk által. Egy-egy ilyen gyalázkodó levél, vagy telefon, elkeseríteni tud... de eltántorítani nem. <u><i><b>N E M ! </b></i></u></span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Sőt, ezekkel csak azt érik el, hogy még szorosabban összetartsunk, támogassuk és erősítsük egymást, még közelebb kerüljünk egymáshoz és még inkább folytassuk, amit elkezdtünk. Mert nem csak gyalázkodó levél van...</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Rengeteg visszajelzést kapunk olyanoktól, akik hálásak, és boldogabbak lettek általunk, a rajztanulás által... van, aki azt írta megváltoztattuk az életét, olyan is akad, aki komoly betegséggel küzdve jött hozzánk, majd a rajztanulás hatására nagyobb lett az önbizalma, az önbecsülése, néhány óra beszélgetés után ráébredt olyan dolgokra, mint azelőtt soha. És jobban van. Rajzol. Tudatosan és örömmel, boldogabban. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Nálunk - velünk - az emberek mosolyognak, nevetnek, elégedettek, az öröm és az egymásra figyelés történik. Barátságok szövődnek, egy összetartó csapat tagjává válhatnak, akik erősítik egymást szavakkal és tettekkel. Akik utána keresik egymás társaságát, örömmel üdvözlik egymást, ha újra találkoznak 1-1 tanfolyamunkon.</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">6 éve járok Erdélybe, Csaba testvér árvaházaiba, most már ott is tanítunk, egy szakmát adunk a gyermekeinek, amit ők örömmel vesznek. Eleinte azt hittük, mi adunk, mi viszünk nekik ajándékot... Ám amit mi ott kapunk ezektől a gyermekektől és nevelőiktől, meg sem próbálom veled megértetni, mert a sötét lelkedig nem jutna el a lényege. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És ezt látva-hallva... tudom, hogy jó helyen vagyok. Jó emberrel, jó cél érdekében dolgozunk. Lehetne ez már akár giccses is, de a lényünk alapjai ezek a tulajdonságok, mi így éljük meg a mindennapjainkat: adni akarunk, jót akarunk, és mindezt őszintén a lelkünkből, a szívünkkel tesszük. Mert mindketten ilyennek születtünk! </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Lehet próbálkozni, hogy megtörjenek, de most szólok: NEM FOG MENNI! </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Makacs kis rohadék vagyok, ha belém állnak, annál erősebben és akaratosabban teszem a dolgom. Az ördög is próbálkozott... elvitt már egyszer, de rövid időn belül visszahozott, ő sem bírt velem. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Te meg bar(om)átom, kevés vagy hozzá!</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Sajnálom, hogy a legutóbb a telefonba elveszítettem az önuralmam, és lementem a te szintedre, így azt találtam mondani, hogy a " ... anyádat- szórakozzál mással! És hogy azt kívánom sokáig élj, fél lábbal, vakon és süketen!" </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ezért nagyon restellem magam, és bocsánatot kérek, nem gondoltam komolyan. De te ezeket a szavakat érted, úgy gondolom.</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ksWaftCguy_qsSBDKCJEj0pPqeSNuF1J9CshY-X3lD-Nq9e3aR2wdeY_QKLizEAbz_rsXMvIMeXLyBXEkDTVhOMvCi3DzgJJo_2obAx_NtoTtzL-G7sW7CNjtbbR6HE7iAskO24G6GXW/s1600/Pitypang.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="720" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ksWaftCguy_qsSBDKCJEj0pPqeSNuF1J9CshY-X3lD-Nq9e3aR2wdeY_QKLizEAbz_rsXMvIMeXLyBXEkDTVhOMvCi3DzgJJo_2obAx_NtoTtzL-G7sW7CNjtbbR6HE7iAskO24G6GXW/s320/Pitypang.jpg" width="320" /></a></span></span></div>
<br />
<br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">De vedd tudomásul: nem vagy rám, ránk hatással! Éppen az ellenkezőjét érted el szánalmas cselekedeteddel, még meg is köszönöm neked, hogy ilyen módon erősíted az összetartozásunkat, a barátságunkat.</span></span><br />
<br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szánlak téged, szörnyű életed lehet, ha a lelked ezekkel a gondolatokkal van tele. Borzalmas lehet így élned.</span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Keress magadnak valami elfoglaltságot, amit szeretsz (ne a névtelen telefonálgatás legyen az), és próbáld megélni, megtalálni benne a jót, a kedveset, ami örömet ad. </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Tán sikerül akkor kimásznod a pöcegödörből... ami nem kívül van, hanem odabent.... </span></span><br />
<span style="color: #990000;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-49572731867653904282019-05-02T09:02:00.001-07:002019-05-02T12:25:54.264-07:00Nem számít....Alapjában véve optimista vagyok.<br />
Jó kedélyű, vidám és humoros(?). Nem vagyok haragtartó, kivéve ha szándékosan bántanak.<br />
Bánkódni sem szoktam sokáig a dolgokon....<br />
Most mégis sikerül...<br />
Az elmúlt 5-6 évben, amikor a baráti társaságból időnként 1-1 barát kórházba került kisebb-nagyobb bajokkal, és én mindig ott voltam velük... nevetve azon, hogy lám-lám, én vagyok krónikus betegséggel ellátva és mégis én járok látogatóba az egészséges barátokhoz... Ez akkor olyan viccesnek tűnt, tényleg felemlegettük időnként... a sok nyugger... meg rehabos... :)<br />
<br />
Aztán történik valami... Észre sem veszed, és eltelik úgy 2 hét is akár, hogy nem beszélsz ezzel, meg amazzal, mindenki keresi a boldogságát, hajtja a munkát, vagy csak élvezi az életet... Ez addig nem is lesz szembetűnő, amíg nem történik valami olyasmi, ami megkívánná a jelenlétet. Amikor jólesne a segítség, a jó szó, egy mosoly, egy megnyugtató hang... hogy nem lesz semmi baj.<br />
Nem lesz.<br />
Tudom.<br />
Mert engem elciánozni sem lehetne, és az ördög is egy pár órán belül visszahozna, ha el is vinne. Volt már erre is példa :))<br />
Aztán amikor mégis történik egy kis baj, és beleállsz egyedül, és nem keres senki, hogy elmondd neki: félsz...<br />
...akkor megint átértékelsz.<br />
A halálfélelem nálam nem játszik, de a kellemetlenség, a fájdalom, a rossz közérzet tud annyit keseríteni a hozzáállásodon, hogy kellene az a kéz, az a hang, az a mosoly. De nincs. Nem ér rá. Nem is tudja, hogy szükség lenne rá...<br />
Persze -mondhatná bárki - hisz nem is tudta!<br />
És akkor átgondolod, hogy annak idején... én honnan is tudtam???<br />
És a válasz triviálisan egyszerű: mert jelen voltam! Én, akkor, ott jelen voltam. Nem a véletlen, nem egy csoda segítségével, hanem mert jelen akartam lenni, mert számított, hogy ápoljam a barátságot, a kapcsolatot, és ez anélkül nem működik... mert elmúlik... kiüresedik egy idő után.<br />
<br />
És akkor állsz itt egy ilyen érzéssel, és fájdalommal tölt el, keserűséggel, mert azt az érzetet kelti benned, hogy NEM SZÁMÍTASZ! és ezt az érzést nagyon nehéz felülírni, amikor még tart a félelem, a rossz közérzet, a fájdalom...<br />
<br />
....és csepeg az infúziód még órákon keresztül...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-43132065051076999982019-04-20T09:04:00.000-07:002019-04-20T09:04:11.168-07:00Húsvét - 2019.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5ij5542wPk2PPrdRxTlDpXhplfgBo3buaTXhCY4PseHtAKAkthNvsOv49aWdW6V1x2iT5Iw3V6zDifTvJ9JtJPKTutR-m-uwI91lRG9GfIYXeJZSAGmHeQqAf-dQZhr101QUA5WMnbMAs/s1600/57649249_2386906934878785_2738040409954451456_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="639" data-original-width="960" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5ij5542wPk2PPrdRxTlDpXhplfgBo3buaTXhCY4PseHtAKAkthNvsOv49aWdW6V1x2iT5Iw3V6zDifTvJ9JtJPKTutR-m-uwI91lRG9GfIYXeJZSAGmHeQqAf-dQZhr101QUA5WMnbMAs/s640/57649249_2386906934878785_2738040409954451456_n.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #660000;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Georgia, "Times New Roman", serif;">Mindenkinek áldott, boldog és vidám ünnepet kívánok. Legyen benne sok öröm, sok mosoly és nevetés, napsütés, szeretet, együtt töltött idő.... </span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-8980725178732327452019-02-23T02:52:00.000-08:002019-02-23T08:02:10.937-08:00Légüres tér....<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Tudom sokan követitek Dóri életét, rengetegen aggódtok érte, segítitek a csendes szeretetetekkel, imáitokkal, támogatásotokkal mindenféle módon.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ezekben a hetekben sok kérdés jött/jön felém, hogy mi lesz? - hogyan lesz?...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">...hát nem tudom ... :(</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Pontosabban: semmi biztosat nem tudok.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Azt tudom</b>, hogy ahogy eddig is, mindent meg fogok tenni, hogy a helyzete rendeződjön és az Isten mindig az utamba sodorja azokat az embereket, akik ebben kapcsolataikkal, ismeretségeikkel támogatni tudják ezt az út és helykeresést.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Sokan kérdeztek a Dóri házról és még többen Barbaráról...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Előbbiről szintén nem tudok mit mondani, Barbaráról pedig továbbra is azt mondom, amit eddig is mindig. Mélyen tisztelem azért, amit ezekért a gyermekekért és a családjaikért tett! Elsősorban, amit Dóriért tett. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mert nem volt kötelessége. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Nem volt feladata ezt vállalni. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Akiknek a kötelessége lenne, félreálltak, elmentek és élik a maguk életét - nem minősítem, nincs értelme, felesleges idő és energia pocsékolás.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amivel Barbarát vádolják... nem tudom igaz-e, nem tudom így történt-e, nem voltam ott, nem tudhatom.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ahogy Ti sem!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Az ártatlanság vélelme kellene, hogy működjön nála is, nem csak akkor, amikor minket vádolnak valamivel. Gondold bele magad a helyébe... Amit a TV mond - NEM SZENTÍRÁS! Amit a sajtó ír - nem szentírás! Az csak a nézettségről és a lapeladásról szól.... Tudjuk mind, mégis azonnal az olvasottak után akasztani akartok...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Majd a bíróság dönt.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És amíg a figyelmeteket ennek az ügynek szentelitek és fortyogtok rajta, dühöngtök miatta, tele haraggal és gyűlölettel, irgalmatlan energiákat fordítva erre az véleményformálásra, a lényegi részéről teljesen megfeledkeztek: a családokról, akik emögött maradtak és a gyermekekről....<b> Dóriról...</b></span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Dóri jelenleg a gyermekklinikán van elhelyezve (egy KÓRHÁZBAN!), és látja, olvassa és hallja mindazt, amit ti gondoltok, leírtok, úgy, hogy <u>nincs teljes képetek</u> az ügyről. Fáj neki minden szó. </span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ő, a kis okos, gyermeki fejével nem érti, hogy amikor összefogás kellett... miért nem volt ekkora zaja?!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amikor a megértés, a segítség kellett... ez a sok ember, aki most előkerült... hol volt?</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ez a kislány ott ül egy kórházi ágyon ... a BIZONYTALANSÁG földjének a kellős közepén... a 12 kilójának teljes súlyával lebeg egy légüres térben... mozdulatlanul... És azon morfondírozik, hogy nincs jövője, nincs élete, nincs lehetősége. Ám amije van, azt szívesen odaadná bárkinek: a bizonytalanságot, a félelmeit, a magányosságot, a fájdalmait, az elkeseredettséget. Keserű mosollyal viccelődött velem a minap: "hajléktalan lettem..."</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Nincs szörnyűbb és szívszorítóbb annál, amikor egy teljesen pozitív életszemléletű gyermek elkezd a halál gondolatával foglalkozni :( </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amikor elhagyja a száját, hogy "Jobb lenne meghalni!" - mert akkor nem okozna gondot senkinek és nem szenvedne olyan történések miatt, amikről nem tehet!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Dórinak eddig voltak álmai, tervei! </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Többek között az is, hogy segítsen egy olyan intézményt működtetni, mint a gyermek hospice, pont azért, mert ő TUDJA, mennyire létszükség ez az intézményi forma! Dóri magántanuló - a Széchenyi diákja. Azért tanul - kiváló tanárai segítségével -, hogy az érettségi után dolgozhasson, pénzt keressen, hogy a saját életét menedzselni tudja. Ő el tudta magát képzelni felnőttként, hogy a hospice házban dolgozva, sorstársainak teremtse meg az ellátáshoz szükséges javakat, támogatókat szerezzen, mert ki más lehetne nála hitelesebb?! Dóri rendkívüli intelligenciával bír, tele szeretettel, segíteni akarással. Olyannyira, hogy a közelmúltban az összegyűjtött ki forintjait el akarta velem utaltatni egy ismerőse operációjára... </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ennek a csodálatos kis embernek az elhelyezése, ha betöltötte a 18. életévét, a lehetetlent súrolja! Eddig maradhat a klinika ellátásában, de idén november 24.-én felnőtté válik (papíron), el kell hagynia az intézményt. Ám rendkívül egyedi és speciális ellátású személy lévén a továbbiakról még az ebben dolgozók sem tudnak mit mondani. És természetesen nem szeretne távol kerülni tőlem, és Pécstől, mert ezt a helyet érzi az OTTHONÁNAK...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Kórházi ellátást nem igényel, mert NEM BETEG. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Felnőtt hospice....? ... nem haldoklik -csak annyira, mint te, vagy én...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szociális otthonokban nem tudják fogadni a lélegeztető gép és a speciális ellátási igény miatt...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Bekerül egy felnőtt ellátási rendszerbe a 12 kilójával és a 6 éves forma méretével... Már tapasztaltuk... a felnőtt ellátásban használt eszközökkel nem is tudják ellátni, a méretei miatt... </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Furcsa paradoxon van minden téren körülötte. Ilyenkor szokta mondani, hogy ő bizony egy UFO, mert ilyent még nem láttak....</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Falak - falak és falak mindenütt.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Most <b><u>nem kérek</u></b> kérdéseket, hogy NEM LEHETNE....? NINCS MÁS MEGOLDÁS?... TÖRVÉNY...? stb...</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Most <u><b>nincs szükségem</b></u> laikusok tanácsaira, a fotelből okoskodókra, mert <i><b>nem ismerik</b></i> a helyzetet , az állapotát, az ellátási igényét, stb.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Most <b><u>nincs szükségem</u></b> a véleményekre sem.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És a támadásokra különösen nincs szükségem....</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amire szükségünk van, az az elfogadás és a megértés, mégpedig úgy, hogy mi szülők ezt tanítsuk meg a gyermekeinknek! Mert ők fognak és mernek is majd (helyettünk!!!!!) lépni és tenni!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amire szükségünk van, az a szeretet és semmiképpen a gyűlölködő, szennyet fröcsögő megnyilvánulásokra. Nem csak mi olvassuk, halljuk, hanem 120 másik család is, akiknek most hasonló problémái vannak....</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amire szükségünk van, az az emberség és az együttérzés. Bármilyen hihetetlen, nem kell mindig anyagi javakban gondolkodni, a legtöbb esetben a jó szó, a kedvesség és egy mosoly a segítség! Most csak az...</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ami történt az már a múlt része. Ragozhatjuk, ki-ki szellemi szintjének megfelelően és intelligenciájához mérten. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Itt és most a jelent kell kezelni, megoldani, szebbé és élhetőbbé tenni egy kisleánynak, aki nem érti, hogy miért ezt kapta a sorstól? Ezer és millió kérdést fogalmaz meg naponta, hogy mit vétett? Mit követett el, amiért neki ez jár?? Miért ez a betegsége? Miért nem kell a szüleinek? Miért nem kell a testvéreinek? Miért nem kell senkinek?</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És nincs válasz.... Nálam ezekre a kérdésekre nincs válasz....</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A MIÉRT-ekre nincs!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Csak a HOGYAN-ra koncentrálhatok.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Lesz megoldás. Csak az nem biztos, hogy a megfelelő...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Dóri állapota romlik, ezzel tökéletesen tisztában van ő is. Tudja, hogy nem fog valami csoda folytán egyszer csak felállni az ágyról, hogy mehetünk biciklizni... vagy lovagolni... vagy táncolni.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Vagy csak simán: mehetünk....</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Koránt sem biztos, hogy az én álláspontom a jó, az igazi. Nem kell velem egyetérteni. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ami most történik Dórival AZ VAN. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Pont. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Feladat, amit meg kell oldani.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">De legalább ne legyek elgáncsolva, akadályoztatva, megalapozatlan véleményekkel és hozzá nem értő okoskodásokkal terhelve.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mi emberek szeretünk azonnal véleményt nyilvánítani, egy apró részlet után ítélni. Kényszert érzünk ezt a vélemény megfogalmazni és tudatni a többiekkel mindenáron. Lám éppen ezt teszem én is.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">DE NEM VALAMI ELLEN TESZEM, HANEM VALAMIÉRT, VALAMI MELLETT!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Kicsit le kellene ülni... elgondolkodni ezen a történeten. És ezt az oldalát látni- nem csak nézni! - ennek a történetnek. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Látni...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Érezni. Kicsit csendben kellene maradni, hogy ebben a hatalmas ricsajban meghalljuk annak a szavát, akiére tényleg figyelni kellene. Kicsit ideje lenne gondolkodni... A kivont kardokat vissza kellene dugni a hüvelyébe, mert béke van! Harcolunk, háborúzunk itt össze-vissza, de ez csak vakok vagdalkozása. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">...bele kellene nézni egy kislány szemeibe... csak nézni, és felfedezni benne az életet. Meglátni benne a vágyait, a terveit, az élni akarást, a tenni akarást! </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Meglátni benne a táncát, ahogy lóra ül, ahogy úszik a tengerben, ahogy biciklizni indul, ahogy sétálgat a mezőn. </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Meglátni benne, ahogy vesz egy igazán mély levegőt - az orrán keresztül, majd jó hangosan kifújja azt... </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Meglátni benne <b>ma</b> a fájdalmat, a mérhetetlen rettegést, a bizonytalanságot, ami elszippantja belőle azt az erőt, amitől jól van és működteti.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Meglátni ma benne a csalódottságot, a félelmet...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És utána azt mondani neki, hogy minden rendben lesz! Hittel és őszintén, bizonyossággal és erővel, mosolyogva.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Dórival mi mindig is tiszteltük más érzéseit, véleményét és ennek megfelelően tiszteletben tartottuk a másik embert. Ő is adományozott rendszeresen, és támogatta a maga módján, akinek éppen szüksége volt erre. Nagyon vigyázott rá, hogy ne bántson meg senkit se szóban, sem cselekedetben. Persze ez néha nem sikerül...</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Kértünk és köszöntünk. Egy jól működő "rendszert" sikerült kialakítanunk neki és a környezetének.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amibe most belecsöppent, az számára olyan, mint a Gyűrűk Urában az orkok földje.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">De egy dologban teljesen biztos vagyok: <b><i>nem adom fel</i></b>! </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És nem fogom hagyni, hogy ő feladja - bár mostanra a határát súrolja... </span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ott van benne az erő, csak a félelem nagyobb teret foglalt benne, mint szabadna...</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaqZzFMEaMih4PEXJXQ17M5XV0Rvn1N7b1B_f7-xk4N_TUaCgchligv5Jnn66g0R_c2wTGWM3Ypb-vRQPgPgVVgz_6trO7Jp3S3CVaApfYKnP2Ar7FY1PF6AT_il-hmIvENmUdvYkPegFX/s1600/www.tvn.hu_c1c7d211c6f68b7349faee8346ccf6a3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="639" data-original-width="426" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaqZzFMEaMih4PEXJXQ17M5XV0Rvn1N7b1B_f7-xk4N_TUaCgchligv5Jnn66g0R_c2wTGWM3Ypb-vRQPgPgVVgz_6trO7Jp3S3CVaApfYKnP2Ar7FY1PF6AT_il-hmIvENmUdvYkPegFX/s640/www.tvn.hu_c1c7d211c6f68b7349faee8346ccf6a3.jpg" width="425" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, ha elfogadod és tiszteletben tartod az olvasottakat - nem kérek véleményt, sem tanácsot, van belőle elegendő a padláson. </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Csak a megértésedre és az elfogadásodra van szükségem most...</span></div>
<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-16759334721998100322019-02-13T13:44:00.005-08:002020-02-28T00:59:57.988-08:00..."Mert most még itt vagyok!"...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXn8pmgJmkiTiiNHT1VAjVFL0AsGzA2HqdZjEBrsMJdl47OX5JVWmUMV_70s6qC2dFwX75XZaKEMoReHBhgTth1sjjkmijDD9j7pG616P3CHKvpmR-f0u_aR8Wsi7NUMdcuAmJeRX8WK0u/s1600/42404465_2046071652110657_1217680025063522304_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXn8pmgJmkiTiiNHT1VAjVFL0AsGzA2HqdZjEBrsMJdl47OX5JVWmUMV_70s6qC2dFwX75XZaKEMoReHBhgTth1sjjkmijDD9j7pG616P3CHKvpmR-f0u_aR8Wsi7NUMdcuAmJeRX8WK0u/s400/42404465_2046071652110657_1217680025063522304_n.jpg" width="300" /></a></div>
<span style="color: #990000;"><b>Varga Ibolya: Testámentom</b></span><br />
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok, <br />
Elfújok néhány csillagot <br />
Mint tortán a gyertyát <br />
Hát csak ne sirassatok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Némák legyetek, s szótlanok <br />
Ha temettek, ne földeljetek <br />
S szóval ne méltassatok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Könnyek nélkül búcsúzzatok <br />
Ha ismertetek, megértitek <br />
Ha nem, minek hazudjatok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Három edénybe rakjatok <br />
Szétosztván az isteneim között: <br />
Gyermekeimnek adjatok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Ők érteni fogják, mire gondolok <br />
És ott adnak a szélnek engem <br />
Ahol a leginkább boldogok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Vidámak legyetek, s boldogok <br />
Örvendjetek a tudásért, hogy <br />
Én már jó helyen vagyok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
És látsz egy fekete párducot <br />
Smaragdszemében ott ragyog: <br />
Valahol én is ott vagyok </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – mert egyszer meghalok... <br />
De most kellenek a szép napok <br />
A törődés, a tiszta gondolat <br />
Őszinte szeretet, társ-tudat. </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Mert a szívem még – hallod? <br />
Még eleven, még dobog, <br />
Most kell, hogy szeress <br />
Mert most még élek,<br />
Most örülök a virágnak, ha kapok <br />
most még... - figyelsz rám? <br />
– Mert most még itt vagyok! </div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-12779567157291655692018-09-14T12:24:00.002-07:002018-09-14T12:24:21.532-07:00Utolsó simítások... - a Dóri sztori- 4. rész<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Hát elérkezett ez is.... Vége lett a munkanapoknak, Dóri visszakerült a klinikáról a <a href="https://www.facebook.com/szememfenyealapitvany/">Dóri házba.</a></span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Délután még adott egy interjút a Tv-nek, és a rádiónak is, remélem nem izgult nagyon miatta, mert nem szeret nyilatkozni. Tudod eléggé izgulós ilyen esetekben, pedig nagyon intelligensen megoldja ezeket a feladatokat is.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Megszámolgatta a tőletek kapott euróit (nagy köszönet mindenkinek, aki küldött!), az aprókat, a papírokat, és teljesen képben van már, hogy melyik mennyit ér, lehet ő lesz a bankosunk az utunk alatt. :))))</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZMGTGtT7uV4GJUfFNyP1UN_xVdwE-OTHzFEiHaW164B_VXpI_dIXdA0SHUjscupwHcgtiKDTDwIZpS3dmc1z5BSgKAFUrUWkNayDr3vh_oOnsjgmrMvr8dne_uBrVqj01uFUQccnRCjb-/s1600/41793797_715982598782184_4297042353614487552_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="540" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZMGTGtT7uV4GJUfFNyP1UN_xVdwE-OTHzFEiHaW164B_VXpI_dIXdA0SHUjscupwHcgtiKDTDwIZpS3dmc1z5BSgKAFUrUWkNayDr3vh_oOnsjgmrMvr8dne_uBrVqj01uFUQccnRCjb-/s400/41793797_715982598782184_4297042353614487552_n.jpg" width="225" /></a> </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Nézegettem, ahogy számolgat, ahogy beszélget a riporterrel, a rádióssal, Barbarával, és nyoma sincs rajta az izgalomnak, a pániknak, mint rajtam. Ők ketten Rebekával már átérzik az utazás örömét, már terveznek, készülnek, hogy OTT mi lesz.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Nekem a "zabszem sem....." egyelőre...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Még ez a két nap izgalom, hogy rendben van-e minden, hogy ne legyen valami elmaradás, amire nem gondoltam... de mindenre gondoltam!</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Murhpy-t megölelgettem, megszeretgettem és megkértem, hogy most kivételesen - menjen az anyjába! (bocsánat)</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Megemelte a kalapját és áttette székhelyét máshová, ígérete szerint minket békében hagy jönni-menni.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">A kép <a href="https://www.huszarts.hu/">Tonchinak</a> készült, mert nélküle sehová... </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Megírtam a listákat, bár a fejemben minden megvan, de ismerem magam, ha erre most jön valami nyomás más ürügyén, akkor elszelel minden összerakott fájl, és kezdhetem előröl. De lepapíroztam - minden eshetőségre felkészítve magam.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Holnap elrendezem még, amit kell itthon, és már csak az útra koncentrálok.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Aki jóban van a Janival - odafent- kérem tegye meg, hogy pár jó szót.... az érdekünkben... esküszöm jó voltam... és Dóri is... Sosem árt egy kis plusz segítség egy ilyen hosszú úton.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Tudjatok róla: ezek ketten Rebekával, énekelni fognak, veszettül hamisan. Ezek ketten minket nem kímélve, tréfálkoznak majd a kárunkra. De most megengedem nekik. Sőt: megígérem, hogy képekkel, vagy akár videókkal illusztrálni fogom a tetteiket, hogy ne csak én szenvedjem el a látottakat és hallottakat.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Mindenhonnan jelentkezem majd az utunk során, kérlek vigyázó szemeiteket vessétek reánk!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Köszönet mindenért, a támogatásért, a segítő szándékért, a jó szóért, a szerető gondolatért!</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Köszönet és hála a szponzorunknak és a kollégáinak, aki névtelen akar maradni, pedig pont őt kellene még kiemelnem, mert amit tesz... csodával határos!</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">És a legnagyobb köszönet Gyura Barbarának, aki megálmodta és véghez is vitte Dóriért ezt az egészet! </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"> </span><br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-80584633022588734902018-09-11T00:37:00.000-07:002018-09-11T00:37:13.530-07:00Vágjuk a centit - a Dóri sztori / 3. rész<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Kedd van...</span><br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Azaz mindjárt itt a vasárnap.</span><br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Dóri a légúti osztályon várja a napot, ő már érzi, már pezseg, tele elképzeléssel és a várakozás okozta izgalommal. (Senki ne aggódjon: nincs baja. Nővérhiány van és a lélegeztető gépét kell ellenőrizni...)</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Néha odahív, hogy -"<b>Gyere, fogd meg!</b>"- közben mosolyog...</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5J7IgXbTn818ec2HG8v5AFwKO3GihBjRuYUQiqHIGnYebZL7aKlOH4mn629wOz_4C4D7_krYk4ev80WtqlqxW94usDs6oFzACCpjnhlkqjjPevECwP477igTTlV9rebtn4zh_hOLfHQkL/s1600/csavargy%25C3%25A1ros+015.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5J7IgXbTn818ec2HG8v5AFwKO3GihBjRuYUQiqHIGnYebZL7aKlOH4mn629wOz_4C4D7_krYk4ev80WtqlqxW94usDs6oFzACCpjnhlkqjjPevECwP477igTTlV9rebtn4zh_hOLfHQkL/s320/csavargy%25C3%25A1ros+015.jpg" width="240" /></a></span></div>
<br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ilyenkor a kis mellkasára kell tennem a kezem, hogy érezzem a szívdobogását... </span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">És ahogy a kezemet odateszem finoman, egyből el is tűnik a jókedvem, mert az a szív a tenyeremben nem is dobog, hanem hatalmas erővel üt-vág mindent, amit ér... </span><br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ijesztő, és nem is tesz jót neki, de az élet biztos jele.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">És ő most él. </span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyonis!</span><br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">Hétfőn <a href="https://www.huszarts.hu/">Tonchi barátom</a> elindított egy "zsebpénz" akciót neki, a <a href="https://www.facebook.com/szememfenyealapitvany/posts/2005184166172473">Szemem Fénye Alapítvány ötletét </a>megtámogatandó, hogy az úton ha valamit szeretne magának (de szerintem előbb akar majd másnak ajándékot hozni...) - akkor ne kelljen matekoznom, hogy mennyi, az annyi.</span><br />
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;">És tegnap óta érkeznek <b>HArts</b>-osoktól a zsebpénzek hozzá, amiért leírhatatlan hálát és köszönetet érzek. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHlNvIKMDgojdIp6EPkerFxDSWzwVVSGSJc1oBESz42pVkHsLaICPGkf8AkKNWhTGuXsUdB7667BG4P_rGR8Y79t31XF6OJCOrPh8vX6pQY1R4NaZGpmDUQR_cxqArXDZw9eaIoP2O-T5m/s1600/csm_cardiovascular_disease1_ae5cb7a78a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="407" data-original-width="724" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHlNvIKMDgojdIp6EPkerFxDSWzwVVSGSJc1oBESz42pVkHsLaICPGkf8AkKNWhTGuXsUdB7667BG4P_rGR8Y79t31XF6OJCOrPh8vX6pQY1R4NaZGpmDUQR_cxqArXDZw9eaIoP2O-T5m/s320/csm_cardiovascular_disease1_ae5cb7a78a.jpg" width="320" /></a></span></div>
<span style="font-family: Verdana, sans-serif;"> </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Tegnap, hogy kicsit oldja az izgatottság okozta mellékhatásokat is, Tonchi nekiállt vele gombfocizni a világhálón keresztül. Amikor felértem hozzá munka után némi rágni valóval, meg üdítővel, már nagyban játszottak. </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Kérdem tőle: - "Mit csináltok ti ketten, jómadarak?"</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">-"Tonchival gombfocizunk, de szerintem csal: hagyja, hogy nyerjek!"- válaszolja enyhe sértettséggel a hangjában.</span><br />
<br />
<br /><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj864f-5H_YD6u58VpHcJ8cLEMAiMFlLe1aVWO0zXD2MsUtzdfg0ftiFxZ-i0iFPMbDgxAtkQ87TewJBeMvkuUqEzGWxp-_GgXpgHw5MuE3OPo6Dad8X1EjzsTowFQGLlhldIDO1jhIUo24/s1600/41611829_567089557080254_32232990822105088_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="853" data-original-width="480" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj864f-5H_YD6u58VpHcJ8cLEMAiMFlLe1aVWO0zXD2MsUtzdfg0ftiFxZ-i0iFPMbDgxAtkQ87TewJBeMvkuUqEzGWxp-_GgXpgHw5MuE3OPo6Dad8X1EjzsTowFQGLlhldIDO1jhIUo24/s400/41611829_567089557080254_32232990822105088_n.jpg" width="225" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">...gombfoci... Nincs külvilág.</span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Mert
ugye kinek-mi a csalás!?... </span></b><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Csendben ráírtam Tonchira, hogy ne engedje
nyerni, mert pipa lesz, de magyarázatként csupán annyit írt, hogy <i>"csak
eleinte, hogy gyűjtsön egy kis virtuális pénzt...."</i></span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Jah... az más :)))))))))))))</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Megint osztályrészemül a széken ücsörgés művészete jutott, nézni, hogy ezek ketten... </span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">...még ekkora távolságból is...</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Elvesznek kettecskén valahol egy másik dimenzióban. </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Köszönet Nektek, akik segítitek, akik támogatjátok, akik szeretettel követitek a sorsát, akik imáitokkal segítitek, akik ellátjátok, ápoljátok, vigyáztok rá.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #741b47;"><span style="font-size: x-large;"><span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Legyen szép napotok Nektek is!</span></span></span></div>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-27523313798725547122018-09-09T04:04:00.004-07:002018-09-09T04:04:51.999-07:00Öreg Pajta - avagy az otthon melege idegen földön....<br />
<div style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: right;">
</div>
<br />
Váratlanul érkezett a meghívás, egy e-mail formájában... Lényegében arról szólt, hogy az <a href="https://www.facebook.com/oregpajta/?fb_dtsg_ag=AdzHM2qJ-0ggFexUGvOeeEqh562aPMqBL4MlKioR8rABdA%3AAdzEk3bI2KJ5_COJD9OV04PeiiHUz0cnbMAXAZt-u5YywQ">Öreg Pajta</a> vendégház tulajdonosa meghívta a Dóri ház gyermekeit és családjukat 4 nap teljes körű ellátással összekötött pihenésre Orfűre. Számomra nem is volt kérdés, hogy köszönettel elfogadom a lehetőséget, mert Dórit ki kell mozdítani a házból, amikor csak lehet...<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbWY9J8ql8v0KN3jHfIS9YdPKgpKzbeiHY8LZW2TREkcWuY21H1AlAx-9tR-EzoYjVwu5tc_Sjar0CuA9kMSD9uTzM-e_Ev4XBzbuhyNL_2doZi4DMA68Pv8OyjM3giJamPtN_VuNEtd_c/s1600/40635143_464253277409817_5420397883176255488_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbWY9J8ql8v0KN3jHfIS9YdPKgpKzbeiHY8LZW2TREkcWuY21H1AlAx-9tR-EzoYjVwu5tc_Sjar0CuA9kMSD9uTzM-e_Ev4XBzbuhyNL_2doZi4DMA68Pv8OyjM3giJamPtN_VuNEtd_c/s200/40635143_464253277409817_5420397883176255488_n.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkYX1zcRZj9kc6o88l5wNLyRvrHtIXNcSoC7ueqonDMnUnzNAL45ha2YCu-9sCfu6T31zw-1Janex7HHfJuEU3IvmkgY_gctkTj6M7_28VmU1y5Q4DBdDDqeV_TO4LDaI7SoSocH4lNS0d/s1600/40684239_1791362527626991_93491881731686400_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkYX1zcRZj9kc6o88l5wNLyRvrHtIXNcSoC7ueqonDMnUnzNAL45ha2YCu-9sCfu6T31zw-1Janex7HHfJuEU3IvmkgY_gctkTj6M7_28VmU1y5Q4DBdDDqeV_TO4LDaI7SoSocH4lNS0d/s200/40684239_1791362527626991_93491881731686400_n.jpg" width="150" /></a><br />
Orfű gyönyörű. Itt van a szomszédban, az idő pont Dórinak kedvez, nincs az a nagy meleg, amit ő nem bír, de szél sincs akkora, hogy ne lehetne kivinni.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy2gLZxNa0sfm5rAiceTAG8nQoPXyO3hgJjbGC3z6ADnOtVDPH3Qde5UiZrkIE56-tejNP_xgGC_HP46ZfW0SMwwd4mn0kz-zHM1i6CUeB3T5RaIkUkn1bNiuSbQ0r-QLb29EBhB5dInxh/s1600/40664002_2075688852744709_2921426889199321088_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy2gLZxNa0sfm5rAiceTAG8nQoPXyO3hgJjbGC3z6ADnOtVDPH3Qde5UiZrkIE56-tejNP_xgGC_HP46ZfW0SMwwd4mn0kz-zHM1i6CUeB3T5RaIkUkn1bNiuSbQ0r-QLb29EBhB5dInxh/s200/40664002_2075688852744709_2921426889199321088_n.jpg" width="200" /></a><br />
<br />
Hát mentünk....<br />
<br />
<br />
Rebekát kértem meg, hogy csatlakozzon hozzánk, mert nem is árt egy kicsit összeszokni az utazásunk - a Nagy Kaland előtt. Szerencsére meg tudta oldani, így hármasban töltöttük azt a 3 csodálatos napot...<br />
Hétfőn délelőtt érkeztünk, bár az úton jöttem rá, hogy nem is tudom pontosan hová megyünk, csak a nevét. Mivel nem vagyok egy elveszett lélek, van szám (állítólag sokat jártatom ), hát majd megérdeklődöm valakitől, ha eltévednénk Orfűn.... Hamar odataláltunk, bekopogtattunk...<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWcAfIqHEmCwtNx6Or7nENftd3JuseGKuX1N0mQK59FKGmlicPU02ec4Ix27QBQsQKCrwjglvlW9XAGijPnQwYhE4fM2P3KgNZTdClNn3ZOETAIaZOF6XVkbetVe3sDLylSimdThmOH9Zn/s1600/40670125_893794354149733_601512983008378880_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWcAfIqHEmCwtNx6Or7nENftd3JuseGKuX1N0mQK59FKGmlicPU02ec4Ix27QBQsQKCrwjglvlW9XAGijPnQwYhE4fM2P3KgNZTdClNn3ZOETAIaZOF6XVkbetVe3sDLylSimdThmOH9Zn/s200/40670125_893794354149733_601512983008378880_n.jpg" width="150" /></a></div>
Edit asszony fogadott minket a maga természetességével, a végtelen kedvességével meg két termetes eb: Roni a labrador és Brúnó a golden retriver. Ők is közvetlenek és rendkívül barátságosak voltak. Dóri nagy állatbarát, így ahogy kiemeltem a kerekes székébe, azonnal 2 liter kutya nyállal és másfél kiló kutyaszőrrel gazdagodott... És a mosolyt, hogy simogathatta őket érdemes volt látni... Bár Roni többször olyan vehemenciával nyalta körbe az arcát, hogy majd kitolta a székből, az öröm kölcsönös volt.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkqMy30N9e31VaXZQr-0EWKbWn4ViH9uo7BZQD39YS71G_zYKXYsoT-S9RJDkquoUvd7fBoQIuLbpt0s45JKLvDAKCJUVqxkEjDzjMoIZ8MckeP4Syka-ECsZxD8sqU7QhPINhuYBW4gaL/s1600/40618932_563294464101632_6757578277965004800_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkqMy30N9e31VaXZQr-0EWKbWn4ViH9uo7BZQD39YS71G_zYKXYsoT-S9RJDkquoUvd7fBoQIuLbpt0s45JKLvDAKCJUVqxkEjDzjMoIZ8MckeP4Syka-ECsZxD8sqU7QhPINhuYBW4gaL/s200/40618932_563294464101632_6757578277965004800_n.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGD31zfAGf_1GD7s7SCqr3c_UrdUyLSRTuP1FlT0J10_ZYOQF0b3h-HMRTf-8rPIy4xZp5L-oKsCFrAv1xWcfYR23jS4a7gtFYltl-a4wWdsd4wapZ5elN7cVyK9Du8vo-L3_Qx0cJz7bB/s1600/40684242_653021258403121_6077537225313091584_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGD31zfAGf_1GD7s7SCqr3c_UrdUyLSRTuP1FlT0J10_ZYOQF0b3h-HMRTf-8rPIy4xZp5L-oKsCFrAv1xWcfYR23jS4a7gtFYltl-a4wWdsd4wapZ5elN7cVyK9Du8vo-L3_Qx0cJz7bB/s320/40684242_653021258403121_6077537225313091584_n.jpg" width="240" /></a><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcsUnDWn6IEw72kO6mRriMMhA3xU1IpKCK4r_mvi90zYAlMONj8xCqYhyphenhyphen4RhlXADcyMzBOa6YDxTiyPvRPcnmWiHgRTK9J43VSyXHtRgg5bYCsyj4_Z1Tb8o_hVUi8ZJjr8zaJ_7CS_183/s1600/40670794_323575685112396_1540408849847025664_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcsUnDWn6IEw72kO6mRriMMhA3xU1IpKCK4r_mvi90zYAlMONj8xCqYhyphenhyphen4RhlXADcyMzBOa6YDxTiyPvRPcnmWiHgRTK9J43VSyXHtRgg5bYCsyj4_Z1Tb8o_hVUi8ZJjr8zaJ_7CS_183/s200/40670794_323575685112396_1540408849847025664_n.jpg" width="150" /></a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Amikorra mindenki befejezte ezt a kitörő örömködést, végre körbenézhettem az udvaron. Mindenütt virágok tarkállottak, rendezett és tiszta udvaron álltunk, előttünk az Öreg Pajta, ami nevét meghazudtolva igen fiatalosnak és rendkívül jól karbantartottnak tűnt. Díszes tégla fala vonzotta szemet, boltíves ajtaja, ablakai felettébb csinos hatást keltettek. Minden rendezett és tiszta volt, mégis természetes... A szeretettel való gondoskodás nyomai már itt érezhetőek voltak. Az apró részletek, dekorációk, a sok-sok színes virág, az illat - otthon érzés...<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7NCPMo6o2rmP7eWw_hYqVuAnzMzVUXkvWhbpvlGh1dWBT7rzLYxYnKelQozZVtH91RSmgFp7j1D5J7I2Zwfdu3PzzrG-mkextSc2QQtT1oP2KeaUUQMzTTy4T-7Miv18HdqZQnbHALhDE/s1600/40635143_464253277409817_5420397883176255488_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7NCPMo6o2rmP7eWw_hYqVuAnzMzVUXkvWhbpvlGh1dWBT7rzLYxYnKelQozZVtH91RSmgFp7j1D5J7I2Zwfdu3PzzrG-mkextSc2QQtT1oP2KeaUUQMzTTy4T-7Miv18HdqZQnbHALhDE/s200/40635143_464253277409817_5420397883176255488_n.jpg" width="200" /></a></div>
<br />
Mindezek mellett akadálymentesített bejárat is tartozott a Pajtához, így Dórit simán be tudtam juttatni a pajta belsejébe. (csillagos 5-ös!)<br />
Amikor átléptük a ház bejáratát, akkor jött az igazi ámulatba esés. Ezt látni kell, érezni kell, mert szavakkal nem könnyű kifejezni ..<br />
Dédimamám mondta mindig:<b> "A szeretettel készült otthon befogad, átölel... az összes többi csak beenged!"</b><br />
Hát itt azonnal a karjaiba zárt a nagy méretű nappali, puhán, tele melegséggel, érzéssel, a maga szelídségével, békebeli hangulatával.<br />
Dóri fogalmazta meg jól:<b> "AZTAAA!!"</b><br />
<br />
Igen...<i><b> <span style="font-size: large;">Aztaaa...</span></b></i><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMZlI2zLjnMVTquxFcrjh0P-Hkx9bsQlRMnj0X8lnKL6uI04Rgi-DT6n-7kPgRNl2W7vI4781cmrAz0cx_VBGbBYgyNAdbSEreVg0ZCn2tfQk5zoFVmTsRFFDK82IS15jmimCdX80UMUSc/s1600/40589339_303622537087886_4742659186398068736_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="853" data-original-width="480" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMZlI2zLjnMVTquxFcrjh0P-Hkx9bsQlRMnj0X8lnKL6uI04Rgi-DT6n-7kPgRNl2W7vI4781cmrAz0cx_VBGbBYgyNAdbSEreVg0ZCn2tfQk5zoFVmTsRFFDK82IS15jmimCdX80UMUSc/s320/40589339_303622537087886_4742659186398068736_n.jpg" width="180" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
A tégla és a fa csodás elegye, a színek harmóniája, a friss illat, a napfény játéka, ahogy becsorog az ablakokon, ajtókon, egy régi mesevilágba húzott bele egyetlen szemvillanással. A gyönyörű faragott bútorok... békebeli kárpitozással... a búbos kemence... az eredeti fa<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlrdRlsLNWNAJt9B3yTuxsM_DCcuRn2Gc4lpzkMinPjkoKwrEdzNOuBvPKEP93TnS3fSHCSi1GeW4bWv37v4k4Ut5vLXhyrnvVAS4UI5Ti8k54gyTHlkufRlCox3vGA3xNswnc6y7CCUZX/s1600/40685345_2142430592697685_7068894086152847360_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="853" data-original-width="480" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlrdRlsLNWNAJt9B3yTuxsM_DCcuRn2Gc4lpzkMinPjkoKwrEdzNOuBvPKEP93TnS3fSHCSi1GeW4bWv37v4k4Ut5vLXhyrnvVAS4UI5Ti8k54gyTHlkufRlCox3vGA3xNswnc6y7CCUZX/s320/40685345_2142430592697685_7068894086152847360_n.jpg" width="180" /></a> gerendák, amiket nem takartak el egy plafonnal, hanem meghagyták a teljes és eredeti belmagasságot és csak egy függő lépcsősorral oldották meg a feljárást az emeletre. Ezzel a megoldással átlátható és szellős maradt a tér, megmutatva a teljes méretét a pajtának.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgElP54h8TFsOpBct8S_gZGe6Wckg0kgQD0hyphenhyphenPPbtruwV5iGj9U2Hng2VMViJSDxO84XhWyX95YnfFsd8V1kyJ9I_Yjeb-YtNhy8A0gKUL86rGJLMap8x8k538pRSqQ4HFvdy03lpmyaQ6a/s1600/40684581_235461900451531_3788725320501166080_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="853" data-original-width="480" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgElP54h8TFsOpBct8S_gZGe6Wckg0kgQD0hyphenhyphenPPbtruwV5iGj9U2Hng2VMViJSDxO84XhWyX95YnfFsd8V1kyJ9I_Yjeb-YtNhy8A0gKUL86rGJLMap8x8k538pRSqQ4HFvdy03lpmyaQ6a/s200/40684581_235461900451531_3788725320501166080_n.jpg" width="112" /></a></div>
Ahogy Dórit átültettem egy kanapéra, azonnal hanyatt akart dőlni, hogy kedvére megnézegethesse azt a cseppet sem szokványos látványt. Elég hosszan elmondta amit gondol, egyik ámulatból a másikba esett, amit nem értett kérdezett... megfordult a fejemben egy pillanatra, hogy ráülök... akkor elhallgat... :o)<br />
Miután kicsodálkozta magát, és Edit asszonnyal is megismerkedtek, berendezkedtünk a szobánkba, ami Dóri esetében egyszer gépesítést jelent, majd kényelmesítési hadműveletet. A gépesítés a legfontosabb, mivel őt gép lélegezteti alvás közben, így első körben azt kell összeszerelni, meg hozzá a párásítót, és azonnal hálózatra kell kötni a szívóval egyetemben. ez nem egy rövid feladatsor, de az évek, meg a rutin.... sok mindent meg lehet tanulni na...<br />
<br />
Miután ez megtörtént, megérkezett a gazda is, Fábrics István maga! Egy <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgH_uz77XniDFzbC1J0UBqxIE63S3WoVxL-u1jcoA5F-lic7ZnyiRy661MedXiBNq3ytSS5EO9QjbxGDvX6w3IqlbfiSJ-BAJ0_j6_OcEa0RnBYd7_H0aRHTk4Yuvb4mjOvtO-DVOJU00su/s1600/40940582_543251579420952_5892373093464145920_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgH_uz77XniDFzbC1J0UBqxIE63S3WoVxL-u1jcoA5F-lic7ZnyiRy661MedXiBNq3ytSS5EO9QjbxGDvX6w3IqlbfiSJ-BAJ0_j6_OcEa0RnBYd7_H0aRHTk4Yuvb4mjOvtO-DVOJU00su/s320/40940582_543251579420952_5892373093464145920_n.jpg" width="320" /></a></div>
végtelenül szimpatikus, kedves arcú, szinte állandóan mosolygó, nagy és erős, csupaszív fiatalember.<br />
(Csajok... csak szólok, hogy még szabad!!! Bár Edit asszony nem fogja könnyen adni....) Csatlakozott hozzá fent említett fiatalember öccse is, Fábrics Csabi (szintén szabad... és jóképű... jólelkű... stb) Miután megbizonyosodott, hogy minden a legnagyobb rendben van és minden kényelmük ki lett szolgálva, mentek és hagytak bennünket kicsit átszellemülni, összeolvadni a pajtával.<br />
<br />
Mert annak... ott... szelleme van. Na nem egy fehér, huhogós/ijesztgetős fajta. Hanem egy szelíd, barátságos otthon-lélek. Befogadott, körülölet, átadta magát nekünk, melegséggel, szeretettel, a biztonság érzetét keltve bennünk. Dóri azonnal kijelentette, hogy akár maradhatunk örökre is, ő - köszöni - megérkezett! Az "AZTA" szó 10 éves készletét kb 3 óra alatt elhasználta, így azt nem kell hallgatnom most egy ideig... :)))<br />
<br />
Ezeket követően sikerült rávennem, hogy ragyogó szeptemberi napsütés van, nem égető, hanem <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWvtxU3emtobhuzSMua8DDlsKRs9Trb413haRZGyKAAV9o-4HLh6yz5LhANKhT1QxENj8_8LNGyur8qcP2ozQiO5lw55vlWhdpKPVD8pRdrDeUf2ZgZIJfi7Q5jjGMk3MQifV8ZqhXcFd9/s1600/40634317_230794877592131_4682179278001930240_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWvtxU3emtobhuzSMua8DDlsKRs9Trb413haRZGyKAAV9o-4HLh6yz5LhANKhT1QxENj8_8LNGyur8qcP2ozQiO5lw55vlWhdpKPVD8pRdrDeUf2ZgZIJfi7Q5jjGMk3MQifV8ZqhXcFd9/s200/40634317_230794877592131_4682179278001930240_n.jpg" width="150" /></a></div>
cirógató - húzzunk ki a tópartra, visszapakoltam az autóba és kimentünk a Tekeresi gát oldalára. Ott leparkoltunk és a tó azon oldalát végigsétáltuk. Akik ismerik tudják mekkora túra, ja + kerekes szék...<br />
Majd visszafelé megéhezett, Rebeka megvendégelt minket egy virsli uzsonnára, így lett elég erőnk, hogy visszaballagjunk az autóhoz közeli végére a tónak. Ott a székét a tó felé leparkoltam, két oldalról lehuppantunk mellé a járdára és csak léteztünk jóllakva. Néztük a víz színének változásait, a hullámok forgolódását, a kenusokat, hallgattuk a víz által közvetített viccelődésüket.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGOKRHStIKZqL_2vx1QA4r8cld-P42BGMCbnNaMCg2RbuIFcXGnYhCBXQbVkRZTZVvL7kyvPrGstzFXFq2LCqQegIIK90_8wakp9QuCI6OIdGD-htDqHYP6uKNAJCl6NgpoBEjgscucleq/s1600/40993472_525858234518768_2302203720215035904_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGOKRHStIKZqL_2vx1QA4r8cld-P42BGMCbnNaMCg2RbuIFcXGnYhCBXQbVkRZTZVvL7kyvPrGstzFXFq2LCqQegIIK90_8wakp9QuCI6OIdGD-htDqHYP6uKNAJCl6NgpoBEjgscucleq/s200/40993472_525858234518768_2302203720215035904_n.jpg" width="150" /></a>Ahogy ott élveztük a természet adta csodálatos tájat, egyszer csak hangos fékcsikorgással egy tokától-bokáig sáros és meglehetősen sármos fiatalember állt meg mögöttünk túrabicajával (bocs, ha nem is az), és kedvesen, lazán megkérdezte:- "Na kijöttetek kicsit csavarogni? Nézelődni?" Persze ugyanolyan kedvességgel feleltem is az "idegennek", majd szokásomhoz híven, teljes ártatlansággal megkérdeztem:<br />
-Amúgy te ki vagy?? :)<br />
-"Hát nálunk szálltatok meg!" ... Csabi... bakker... nem ismertem meg, annyira sáros volt, meg a bicikli, a biciklis fejvédő, stb. Jót nevettünk, ő ment tovább, mi napoztunk...és énekelni kezdtünk.<br />
Itt kérnék elnézés a horgászoktól a halak elvándorlása miatt, a természetvédőktől a gémek és a hattyúk távozását illetően, a hallgatóságtól az ízlésrombolásért, és mindenki mástól is, akinek fültanúja kellett lennie a kornyikálásunknak. Nekünk amúgy tök jó volt...<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixEahH4LohIRLhU9o4m445gTJhprvk9jZORxLlDJ2qsVbZhhqaNz5Pr5I-6mR3t2fW4bzxZusCBoEaDbACLfE8csCpNo0-8PpJjTkzqUhsoon9WP9p6AHuqEk-wZpiDs4caZF2d0JuUb4X/s1600/40655682_296939471095289_3906868343121903616_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixEahH4LohIRLhU9o4m445gTJhprvk9jZORxLlDJ2qsVbZhhqaNz5Pr5I-6mR3t2fW4bzxZusCBoEaDbACLfE8csCpNo0-8PpJjTkzqUhsoon9WP9p6AHuqEk-wZpiDs4caZF2d0JuUb4X/s320/40655682_296939471095289_3906868343121903616_n.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
Séta közben kagyló is találtunk, nagyobbat, mint a tenyerem, Rebeka semmire sem rest és eléggé vállalkozó szellemű, felemelte, és mint egy jó mosómedve, kimosta a kagylót Dórinak a tóban. ezt a mozdulatsort is megörökítettem... bár a kagylót azóta sem tudom hová tette el, hogy meglegyen...<br />
<br />
<br />
Estére értünk vissza a Pajtába, kicsit fáradtan, kicsit álmosan, de tele élménnyel. A biztonság kedvéért, meg csak megszokásból, pihenésképpen megverettem magam Rummikub-ban Dórival, mert le kellett vezetni a sok élmény okozta szívdobogást. Közben némi vacsora is lecsúszott, meg magunkra rántottunk még este 1-2 liter kutyanyálat....<br />
<br />
Fürdés után, bekábeleztem Dórit, kicsit rácsatlakoztunk a világhálóra, hogy jelezzük barátaink felé, hogy megvagyunk, méghozzá nagyon jól megvagyunk, majd egy kis TV nézést követően eltettük magunkat másnapra...<br />
<br />
Reggel nem túl korán keltem, hagytam Dórit pihenni úgy fél 11-ig... Nem könnyű egy bagollyal a reggel..<br />
11 lett mire kikászálódott és átestünk a rutinon.<br />
Addigra már a terülj asztalka is megtette a magáét: Edit asszony és Pisti ellátott minden földi jóval... <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir8Seo5dKq-tZ24zw6iKKHN8r-AJQuz_3aoqZRIU5SCa3LEgoC30AKxT0cdv0uHoGln33F4GD3HVaPaShGflvXYfo565goJ6ByX-8Qm1bVSpxnALh4GmRxITk6c7YZtQoC7v5npilkrpHi/s1600/41079359_474278189644798_5050870617994166272_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir8Seo5dKq-tZ24zw6iKKHN8r-AJQuz_3aoqZRIU5SCa3LEgoC30AKxT0cdv0uHoGln33F4GD3HVaPaShGflvXYfo565goJ6ByX-8Qm1bVSpxnALh4GmRxITk6c7YZtQoC7v5npilkrpHi/s320/41079359_474278189644798_5050870617994166272_n.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
Dóri életében tán először nekiveselkedett és megkente a saját kenyerét vajjal... Nem is tudtam erről én sem, mert neki ez nem egy egyszerű mozdulatsor, az állapota okán. De becsülettel megdolgozott a betevő falatért, amit marha nehéz elviselni, lévén maximalista...<br />
A vajnak körbe kellett érni a kenyeret, simának kellett lennie, egyenletesnek....<br />
20 perc alatt sikerült is, bár el kellett vennem tőle a kést erőszakkal.<br />
Szemmel verés 2 percig... de lepereg rólam, nyugi.<br />
<br />
Pisti elvitt minket sétálni a Malmok felé, ameddig a kerekes szék engedi.. A két kutya természetesen őrző-védő szolgálatba lépett mellettünk, és elszórakoztattak bennünket, mert igazi egyéniségek! <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi2SORgIpWKRpj_rz20GXHadFJDy__GUX15EjIltHDYu3_M8Lo-oR0HaiEo2FjUbJPk1RoScorJYDE75XP0mk30QTcOQiD5gIF4Mmlry3bOtINyNJiHJkv8QeNrIUtfBg7FgduFN0hFW-b/s1600/40773541_650269888707697_5368450477069434880_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi2SORgIpWKRpj_rz20GXHadFJDy__GUX15EjIltHDYu3_M8Lo-oR0HaiEo2FjUbJPk1RoScorJYDE75XP0mk30QTcOQiD5gIF4Mmlry3bOtINyNJiHJkv8QeNrIUtfBg7FgduFN0hFW-b/s320/40773541_650269888707697_5368450477069434880_n.jpg" width="240" /></a></div>
Roni például már a téli tüzelőről kívánt gondoskodni, az ennél kisebbeket kikérte magának... Szénné röhögtük magunkat azon, amit művelt teljes odaadással és komolysággal.<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5AMb30nwYf8bDV538kgbh0ueoQ1pYJgUTvdzXdWgAVWI9IozjSZIySUiicCF94AnlCacu3pOwKo9EhLEjzKDtsHkmacf1v4jiTtnLR-R7QKQxYYQOdLM6BzIVl1HY9b0r3P1I7fxnAYSu/s1600/41039154_559562137807277_7924058813936697344_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5AMb30nwYf8bDV538kgbh0ueoQ1pYJgUTvdzXdWgAVWI9IozjSZIySUiicCF94AnlCacu3pOwKo9EhLEjzKDtsHkmacf1v4jiTtnLR-R7QKQxYYQOdLM6BzIVl1HY9b0r3P1I7fxnAYSu/s200/41039154_559562137807277_7924058813936697344_n.jpg" width="150" /></a> valamint az isszappakolás áldásos hatásáról is példát mutatott, bár nem értette, hogy iszapfürdője után, miért sikítozással küldözgettük távolabbra.<br />
Profi módszere van a bundáról-emberbőrre, vagy ruházatra (mert ott is hatásos) átcuccolásáról a sárnak...<br />
<br />
<br />
<br />
...majd irány Abaliget....<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv1mKiEf12l0aCFMVQgT3_oowjcYwKufVJB8ClgGWxs_X6xdncxUxsltgNG-3IyMjNeEO7agu3QyYvbJv2mBkkDy9HdwNZVv6vIrCHU8ZPV-SpI4rcjCcgSuLRQtqAo61o55b7Dghm5r3-/s1600/41087756_729428080738907_4499129197775552512_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv1mKiEf12l0aCFMVQgT3_oowjcYwKufVJB8ClgGWxs_X6xdncxUxsltgNG-3IyMjNeEO7agu3QyYvbJv2mBkkDy9HdwNZVv6vIrCHU8ZPV-SpI4rcjCcgSuLRQtqAo61o55b7Dghm5r3-/s320/41087756_729428080738907_4499129197775552512_n.jpg" width="240" /></a><br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhndvIhT6cDAgt6tfRzro-WYOqQaRshKQZ_FWS9Lp8_MkK1JIs50Q2AtHxcsCV-80Gn3oKqV7PpeM9JtdjFDW8LI2TNX3bn7FyAqN_7HOMtf9e0B3gpsV2qdUKTQDp8LMcsxecyKDcop9s/s1600/41078760_961074587429044_7218554145727315968_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhndvIhT6cDAgt6tfRzro-WYOqQaRshKQZ_FWS9Lp8_MkK1JIs50Q2AtHxcsCV-80Gn3oKqV7PpeM9JtdjFDW8LI2TNX3bn7FyAqN_7HOMtf9e0B3gpsV2qdUKTQDp8LMcsxecyKDcop9s/s200/41078760_961074587429044_7218554145727315968_n.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">Csak neki kvákkogtak aznap...</span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimVrga7HtjzQpXQYpgt1eIqRM5jXobJUri9uobAIKnh6JJIg-bm8T9Ct1aefduR-JSc0vfpFuFHXtYSfZCWpG2XREKd2ELYpKm3I0lOH40RlybKIh0DvWxy0a8O3HrNgucGYFEg3-TfzGn/s1600/41089643_2102289673368805_2626593494751248384_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimVrga7HtjzQpXQYpgt1eIqRM5jXobJUri9uobAIKnh6JJIg-bm8T9Ct1aefduR-JSc0vfpFuFHXtYSfZCWpG2XREKd2ELYpKm3I0lOH40RlybKIh0DvWxy0a8O3HrNgucGYFEg3-TfzGn/s320/41089643_2102289673368805_2626593494751248384_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
A cseppkőbarlang bejáratáig levittem a terméskő lépcsőkön, bár nem kis feladat volt. De éreznie kellet a 11 fokos hideget, ami a barlangból áradt kifelé... <br />
<br />
Bemenni sajnos vele nincs lehetőség... nyilvánvaló okokból, de legalább ott volt, megnézte, érezte... Elolvastuk, amit tudni kell róla, szóba elegyedtünk a barlangtúrára meleg holmi nélkül érkezőkkel.<br />
Hálásak voltak a tanácsért, hogy így meg se próbáljanak lemenni, mert befagy a s... sejj-hajuk!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaAUqxIK3ssMILFkBbydsTo1Yxqfvxlo0fGxswsz0shwvVyYKANdaPecQla-TCOnurKol3_YDqJiGdpnpu2jUZQ8qcEPsaZPzkoDWZreRyesTMSjhxm4iwA8zF8I3KE52sClWnOqxLPul9/s1600/41135241_2151978011539628_7068017388838453248_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaAUqxIK3ssMILFkBbydsTo1Yxqfvxlo0fGxswsz0shwvVyYKANdaPecQla-TCOnurKol3_YDqJiGdpnpu2jUZQ8qcEPsaZPzkoDWZreRyesTMSjhxm4iwA8zF8I3KE52sClWnOqxLPul9/s320/41135241_2151978011539628_7068017388838453248_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Érdekes nap volt ez is, szerette a tájat, a csendet, a természet szépségét... <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRK9U0ESuxpqoP4UychCuDSkbKuwS_F9P-oHS0wqMDGr2EnwVYlc0jg9sky8gd549KMvTOxugYAYxqTEAxkf7kmYv8B9B1CwlrDr55MHnJBbXRuPCLfxW3Go9Ui7Mlld9GBXWIGvJAsne-/s1600/41149344_277520126190747_2565037250370863104_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRK9U0ESuxpqoP4UychCuDSkbKuwS_F9P-oHS0wqMDGr2EnwVYlc0jg9sky8gd549KMvTOxugYAYxqTEAxkf7kmYv8B9B1CwlrDr55MHnJBbXRuPCLfxW3Go9Ui7Mlld9GBXWIGvJAsne-/s320/41149344_277520126190747_2565037250370863104_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Csak kiültünk a tópartra, néztük a vizet, hallgattuk a kacsákat, beszélgettünk a történtekről...<br />
Sikerült a jelenben lenni, ami boldoggá tette és élvezte, hogy gondtalanság van... nyaralás van... kacsa és rózsa van...<br />
<br />
Hogy mi vagyunk... egymásnak.<br />
<br />
Ilyenkor felértékelődnek a hétköznapi megszokások is.<br />
<br />
<br />
Az este érkezését Pistivel, Edit asszonnyal és a később csatlakozó Csabival fogadtuk, egy méretes pizza elpusztításával és jóféle borok kóstolgatásával.<br />
Igen.<br />
Dóri is kóstolta, fröccs formátumban. Tanítom neki a kulturált borfogyasztást, a bor zamatának ismeretét. Dóri 17. Jelezném a rosszalló megjegyzések előtt zárójelezni...<br />
<br />
És szerdán ismét kései kelést követően, megszálltuk a tó partját...<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirp0gbq3wWEyISHhH35vpERgXrsPb9GGJWAc4kEt-UX0dSY4a4I53gaUbfyRbiaGlH62h9yRMgw6JJuMpQIsRUH6lh7d3D2eNRVqElJVI_uBBTDNwVTcrQjvjxnjMmTYRkTnz34Mi5is1d/s1600/41087756_729428080738907_4499129197775552512_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirp0gbq3wWEyISHhH35vpERgXrsPb9GGJWAc4kEt-UX0dSY4a4I53gaUbfyRbiaGlH62h9yRMgw6JJuMpQIsRUH6lh7d3D2eNRVqElJVI_uBBTDNwVTcrQjvjxnjMmTYRkTnz34Mi5is1d/s320/41087756_729428080738907_4499129197775552512_n.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
...csak nézni a vizet...<br />
<br />
<br />
<br />
... beszélgetni emberi dolgokról...<br />
<br />
...vagy a mulandóságról...<br />
<br />
<br />
<br />
... új barátokról...<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-g5FaxJavKP2bVEJ99aV07Nl8_cVpkqojOjSzYc52x5n7w9mX1qHrnZr0jWJgLjhWi29YZwOAySHKcMlLl7DFUlqqY3GUPW_cZhYPsF7LESBz9QqAaJHuyqTVwylDwu2UDtZ60NAbScSc/s1600/41095720_1399389683539199_2470374040863244288_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-g5FaxJavKP2bVEJ99aV07Nl8_cVpkqojOjSzYc52x5n7w9mX1qHrnZr0jWJgLjhWi29YZwOAySHKcMlLl7DFUlqqY3GUPW_cZhYPsF7LESBz9QqAaJHuyqTVwylDwu2UDtZ60NAbScSc/s320/41095720_1399389683539199_2470374040863244288_n.jpg" width="320" /></a></div>
Sikerült rávennie, hogy a stégre kitegyem, amennyire még számomra elfogadható - de közel a vízhez. Nekem ez itt már túl közelinek tűnt, neki túl messze volt még. Hol az arany középút??<br />
Szerintem legalább 2 méternyire attól a víztől. De mindketten kibírtuk infarktus nélkül. Órákig lehet ezt csinálni...<br />
<br />
Ezek a hétköznapi csodák, oly sokat adnak az embernek ... annyira feltöltik, hogy napokig elegendő energiával lehet tovább csinálni a mindennapokat.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbjf3ma0kaXilmTtgk58GrjGZABTYfSHkPAwfs3Ku1DksOoDP0RHIAE-C2HYxUDi9I2GE39w4HJmVuWIw_ai5V-xSPBbzF4KMastZF4fy1_Mcit31LoMHgeObp5PwP1GaRvxofWJ-he6D4/s1600/40917409_1453648761435428_8664336443612594176_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbjf3ma0kaXilmTtgk58GrjGZABTYfSHkPAwfs3Ku1DksOoDP0RHIAE-C2HYxUDi9I2GE39w4HJmVuWIw_ai5V-xSPBbzF4KMastZF4fy1_Mcit31LoMHgeObp5PwP1GaRvxofWJ-he6D4/s200/40917409_1453648761435428_8664336443612594176_n.jpg" width="150" /></a></div>
<br />
Emlegettük, hogy milyen jó lenne, ha néhány közeli baráttal együtt osztozhattunk volna ebben az élményben, de hiszem, hogy azzal a szeretettel, amivel róluk beszélgettünk, ott voltak velünk...<br />
<br />
<br />
Ezek az élmények kellenek!<br />
Mondogatom egy ideje, immár hangosan is: kérlek, ne tárgyakat adjatok, küldjetek Dórinak. Természetesen, van amikor arra van szüksége...<br />
Az élmény az, ami egy életre az ővé, egy életre szól... még ha esetleg ez az élet nem is olyan hosszú lesz, mint azt mi szeretnénk.<br />
<br />
Se ettől boldog. Ez építi. ez ad erőt neki a következő nehézség leküzdéséhez.<br />
<br /><br />
Köszönöm neked Te Nagy Ember Fábrics István (és itt most nem a fizikai megjelenésedre értettem), hogy ezzel az élménnyel megajándékoztad ezt cseppnyi lányt! Elvarázsolódott egy időre megint nálatok, tőletek, általatok!<br />
<br />
<br />
Az emberi nagyság egyre több árnyalatát ismerjük meg, egyre többször találkozunk vele. És ez megnyugtató, szívderítő és boldoggá tesz.<br />
<br />
Köszönet az <a href="https://www.facebook.com/oregpajta/?fb_dtsg_ag=AdzHM2qJ-0ggFexUGvOeeEqh562aPMqBL4MlKioR8rABdA%3AAdzEk3bI2KJ5_COJD9OV04PeiiHUz0cnbMAXAZt-u5YywQ">Öreg Pajta Vendégháznak</a> és a Fábrics családnak ezt a fantasztikus élményt!<br />
Isten áldjon benneteket!<br />
<br />
Szeretettel ölellek mindannyiótokat!<br />
<br />
Teszem hozzá: ők már Dórival leegyeztették a jövő szeptembert megint!<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-49828062279738962972018-08-22T12:21:00.002-07:002018-08-22T12:21:10.040-07:00...minden jel arra mutat.... - a Dóri sztori / 2. rész<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Minden jel arra mutat, hogy tényleg megtesszük! </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Megyünk...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Még nem hiszi el Dóri sem, én sem, pedig de... megyünk.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Innen -onnan érkeznek a jelek: egy cikk az Eiffel toronnyal kapcsolatban, hogy hányszor unták meg a párizsiak és le akarták bontani. Érdekes...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Meg az személyes kedvencem, az Öreg Hölgy. A Notre Dame. Számomra a látványa is hidegrázást okoz, annyira csodálatos. Dóri most kezdi felfedezni, ahogy nézegetjük ezzel kapcsolatban a képeket, hogy mennyi csoda van a világban, amiről hallott, olvasott már ugyan, de amíg az ember nem látja a saját szemével.... Ki tudja tényleg létezik-e?!</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaC33N3y8eP32Pq6b28w-lBD1JcfF4UcNCEBspscBojnp_XaKbR_ji6773eWOsG_TiQTkQ27KSp9JjlHX-C2PRp2fGW9dbP3YtHkRSMVRTmnDLORpQZYdoTK7r4eYodmrQbEcF14_gzLvD/s1600/39883723_1125123470980130_8063473070112768000_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="853" data-original-width="480" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaC33N3y8eP32Pq6b28w-lBD1JcfF4UcNCEBspscBojnp_XaKbR_ji6773eWOsG_TiQTkQ27KSp9JjlHX-C2PRp2fGW9dbP3YtHkRSMVRTmnDLORpQZYdoTK7r4eYodmrQbEcF14_gzLvD/s320/39883723_1125123470980130_8063473070112768000_n.jpg" width="180" /></a></div>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><i><b>Ábrándozunk:</b></i> merre menjünk, mit csináljunk? Mennyi csavargás mehet az alvás rovására, hogy nem fárasszuk túl őt?! Tudod, Dóri bagoly forma: éjjel bárkit lepipálna az ébrenléttel, ha engednénk. Na itt majd határokat kell(ene) húzni.... Ügyesnek kell lennem, mert ha a varázsa engem is a csapdájába ejt a párizsi éjszakának, lehet engem is figyelmeztetni kell majd...</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Azt tudjuk, hogy csodát fogunk megélni, az indulás előtti 1-2 órás bepakolástól kezdve, az utazáson át, Milánóba érkezéskor....stb... Ezt "tudjuk". </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Vagy mégsem. Csak beszélünk róla, hogy ez lesz, meg az lesz, de majd ott kell a pillanatoknak élni! Trenírozzuk egymást, hogy nincs aggodalmaskodás, nincs jajj mi lesz, ha későn érünk oda... jajj mi lesz ha...<u><b> Nincs ha!</b></u> Ott és akkor azt a pillanatot kell majd élvezni, tágra nyílt szemekkel, befogadó elmével és kitárt szívvel, hogy minden beáramolhasson és átjárhasson minket. Főleg őt!</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Érkeznek hozzá a nyaralásokból megmaradt eurók, eurocentek. Számolgatja is őket becsülettel és gyűjtögeti.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">És ahogy elnézem, tudom mi jár a kis fejében: hogy<b> kinek mit szeretne hozni ajándékba...</b></span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Lassan elkezdem a saját feladatomat is megvalósítani: összeírni, hogy mit kell becsomagolni, hogy ne maradjon itthon semmi és mindenből legyen alternatív megoldás. Ez a legfontosabb része ennek az utazásnak. A lélegeztető gép hozzá a légzőkör és egy plusz, minden esetre. A szívó, amivel a tüdejét tisztítjuk meg a váladéktól. És hozzá sok-sok szívókatéter. Ja meg a biztonság kedvéért a kézi szívó is... Mert ha ne adj' Isten.... Tudod ott a világ másik végén, meg kell tudjunk oldani mindent. Szerencsénkre kaptunk magunk mellé egy intenzíves szakápolónőt, aki nagy tapasztalattal és rutinnal bír, elég régóta ismeri Dórit és az ő állapotát, így nagyon-nagy segítség számomra az ő jelenléte. Ő Flórián Rebeka. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4BsrzRBzJOtsiHA_djpErFT2uCxy88OP_l3IWrTfHFR42lpDkrQgLF-lRW9wjkkxHRYA0xPRgr26kT-g9C7qa0___EKq05Cj4boslZn6C1921Q_LEnAhMmqP7vpOM84hgzRsK64-0DuVE/s1600/39876009_823850331072519_4455562423914463232_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="526" data-original-width="576" height="292" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4BsrzRBzJOtsiHA_djpErFT2uCxy88OP_l3IWrTfHFR42lpDkrQgLF-lRW9wjkkxHRYA0xPRgr26kT-g9C7qa0___EKq05Cj4boslZn6C1921Q_LEnAhMmqP7vpOM84hgzRsK64-0DuVE/s320/39876009_823850331072519_4455562423914463232_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kaptunk hátitáskákat az útra, én tuti nagy örömmel viszem!</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Az indulásig még van egy kis időnk....</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Közben megkezdődik majd az iskola is, arra is kell koncentrálni. És ő azzal kezd szeptemberben. Hát nem lennék a helyében! A tanulásra figyelni, miközben a lelke és a vágyai a világ egy jóval távolabbi részére csalogatják. A bezártságot felcseréltük a szabadságra idén. Olyanokat tettünk meg, amit sokáig még csak elméletben sem mertem vele.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">De úgy döntött, ő bírja. mennie kell, világot látni. És ehhez nagyon sokan hozzásegítettek minket. Akár egy út benzinköltségével, akár a szállással, akár egy ebédmeghívással, akár csak a szeretettel, hogy gondoltatok rá.... és azzal, hogy az imáitokba fogadtatok minden utunkat, hogy az Őrangyalok mellettünk legyenek és épségben, problémák nélkül érjünk célba, majd haza! </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Köszönöm nektek!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Mindent...</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7QLKGsyajxdxxNR-XJTnxuzHFrFi01EO1CavQ-uiWLoRuTiBIlzJFRZEm5aYOvnDwFslQnszpM3tCZ1nn-_xYG0cuj8uW1FJDrVl45sVth-ApcbHZB6Yi1fE-xglC0tB1TlUH3WtijRCY/s1600/Melinda.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="960" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7QLKGsyajxdxxNR-XJTnxuzHFrFi01EO1CavQ-uiWLoRuTiBIlzJFRZEm5aYOvnDwFslQnszpM3tCZ1nn-_xYG0cuj8uW1FJDrVl45sVth-ApcbHZB6Yi1fE-xglC0tB1TlUH3WtijRCY/s320/Melinda.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">Melinda, Dóri és Niki...</span><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwXHWHfJ8vFZ6ikNTe4pMc-C0x8yi-F24Fl8Igf3H3PKnMTmC_tO0J3zPX1D9ayQSdjxiBoOVJXqNlg4NwHZHBA04qfC-h4sqMEUwKGckUs5UcsNs95J1nKLttmwWPyIIaUIK3HHxGKNd9/s1600/eur%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwXHWHfJ8vFZ6ikNTe4pMc-C0x8yi-F24Fl8Igf3H3PKnMTmC_tO0J3zPX1D9ayQSdjxiBoOVJXqNlg4NwHZHBA04qfC-h4sqMEUwKGckUs5UcsNs95J1nKLttmwWPyIIaUIK3HHxGKNd9/s320/eur%25C3%25B3.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Melindától egy nagyon vagány pénztárcát kapott és benne egy szép summa volt: 100 euróval lepte meg Dórit, hogy a párizsi út során ha talál valami igazán csajos dolgot, megvehesse magának. <3</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">A jövő héttől nagy erőkkel vetjük magunkat a tervezésbe, kitaláljuk a programokat, és örömmel vesszük a javaslatokat, hogy mit érdemes -és lehetséges- megnéznünk.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Bár a kerekes székkel sokfelé el lehet jutni, de Dóri különleges eset, mivel nem tud benne ülni az általunk ismert módon, így jelentősen óvatosabban kell közlekednünk, és az akadálymentesített helyek közül is csak korlátozottat tudunk emiatt használni majd. DE!!! mi nem a feladós fajzatok vagyunk...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Ami megoldható, abban biztosak lehettek, hogy meg fogjuk oldani. :o)))))</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Ha szeretnél többet megtudni a gyermekhospice működéséről, vagy
támogatni szeretnéd ezeket a csudálatos kis emberpalántákat, az alábbi
link segít ebben:<br />
</span><a href="https://www.blogger.com/goog_969179422"><br /></a>
<a href="https://szememfenye.hu/">https://szememfenye.hu/</a><br />
<br />
Köszönöm Neked! Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-82560234050131772892018-07-21T03:26:00.000-07:002018-07-21T22:34:31.754-07:00...még nem hiszem el! - a Dóri sztoriTegnap délután elhoztam kicsit Dórit a <a href="https://szememfenye.hu/szolgaltatasok/gyerek-hospice">pécsi gyermekhospice</a> házból magamhoz, mikor elállt a szél végre. Tudod ő nem bírja a szelet: ha nagyon fúj, egyszerűen nem tud levegőt venni, sem a száján, sem a kanüljén keresztül.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgocqAdUG95tsxuPDXCx91yXhRL5uV7-eXrsDYACXKk3TzgJUzuqNFaJo7Sac_XhWFsS1PrQbpDzuICEGoxpjsxIs_qAqLUONwZ9SZXgxQWVXp00W04Bs2IDb5ryWfOfJfTiNieG3GIsAV0/s1600/D%25C3%25B3ri1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgocqAdUG95tsxuPDXCx91yXhRL5uV7-eXrsDYACXKk3TzgJUzuqNFaJo7Sac_XhWFsS1PrQbpDzuICEGoxpjsxIs_qAqLUONwZ9SZXgxQWVXp00W04Bs2IDb5ryWfOfJfTiNieG3GIsAV0/s320/D%25C3%25B3ri1.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Most sokan vannak napközben, öt gyermek kap ellátást nappal a házban és mivel megszokta a csendet maga körül, pár nap alatt lefárasztotta a nyüzsgés...<br />
<br />
Gondoltam kicsit kimozdítom... megvacsoráztatom, mert nem ment neki az evés...<br />
Autózni vittem volna, mert azt nagyon szereti, de mindkét hátsó lengéscsillapító elhalálozott a szuzukin, így azt nem kockáztatom meg, hogy úton legyünk és bajba kerüljek vele.<br />
Nálam meg csend van és nyugalom. Zajmentes övezet....<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiar5RZhiFHNssv6GFppNMiJreu_bQk0EQjIRUaL6s_KP5BwNwB5z7f6IFSbNPSbYhnOAMmR5h09_vjjAmxCVoq6SCT6kt2zyRcsEUZ6g0SkKXOyQxKLqQlvkmiJp5d_8xR9eaeAgZkZuHZ/s1600/D%25C3%25B3rival.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiar5RZhiFHNssv6GFppNMiJreu_bQk0EQjIRUaL6s_KP5BwNwB5z7f6IFSbNPSbYhnOAMmR5h09_vjjAmxCVoq6SCT6kt2zyRcsEUZ6g0SkKXOyQxKLqQlvkmiJp5d_8xR9eaeAgZkZuHZ/s320/D%25C3%25B3rival.jpg" width="320" /></a></div>
Kiültünk a teraszomra, ette az enyhén csípősre sikeredett paprikás csirkét, és csak sziszegett időnként, mint egy kis kígyó, amikor csípte a száját, a nyelvét az étel.<br />
Mondtam neki, ennyi csípős íz jót tesz... kell a vérkeringésnek :o))))<br />
Becsülettel megette, mert szereti a főztömet.<br />
Majd tejet kért inni, az csillapítja a csípést.... pszichésen :)<br />
Kérdezte meddig maradunk? Mondtam, amíg fel nem jönnek a csillagok....<br />
Mert feltettem a tető alá fény- füzéreket, és erről még nem tudott.<br />
<br />
Közben kérdeztem Párizsról, Milánóról, hogy mit nézzünk majd meg, ha már ott vagyunk?<br />
-Hát mindent! - válaszolta, majd hozzátette: - Nem tudom elhinni, hogy ott leszünk! Hogy a tejföl torony (Eiffel torony) lábainál állunk majd és csak nézzük-nézzük majd azt a monumentális vasépítményt.... Most még elképzelhetetlen számára. Hogy külföldre megy!<br />
Hogy eljut Párizsba és Milánóba.<br />
<br />
Felfoghatatlan, hisz nemrég merészkedtünk csak el messzebbre Pécstől, mint a szomszéd falu.<br />
Amikor a Balatonra úgy megyünk le, mintha a világ végét készülnénk meghódítani.<br />
<br />
Persze, mert tudod vele az hatalmas készülődést jelent. Az egészségügyi kiszolgáló "személyzet" becuccolása nem kis feladat, és nem maradhat el semmi, mert akkor nincs ottalvás! Mostanra rutint szereztem, hogy mi - hogyan fér be a kis szuzukiba, hogy bent legyen a kerekes szék, a lélegeztető gép, annak tápkábele, a párásító és a tápkábele, a szívó és a tápkábele, az éjszakai kanülbetét ... kézfertőtlenítő. Leszívó katéterek. Fecskendő a cuffhoz. Szemüvegtok, hajgumik, fésű, tisztálkodó szerek és ízlésesen összeválogatott váltóruhák. Nedves törlőkendő nélkül egy lépsét sem...<br />
De innivalónak is ott kell lenni, meg az észnek is, hogy megfelelő időközönként megfenyegessem, hogy igyon is, mert irgum és burgum. Néha nem megy az ivás. Ha nincs meg a minimum 600mili, akkor erőszakhoz kell folyamodni. Néha...<br />
<br />
De még nem hisszük el, hogy hová is készülünk, egy kedves és határozott ember adta eséllyel.<br />
A legeleje úgy indult, ha jól emlékszem, hogy Gyura Barbara annakidején, amikor Dóri borzalmas körülmények közepette megérkezett a hospice házba (3 évvel ezelőtt), hogy kicsit felderítse a kislányt, ígéretet tett neki, hogy valamilyen úton-módon, de eljuttatja a párizsi Disneylandbe. Nem tudja mikor, nem tudja miből, nem tudja hogyan, de megkeresi rá a megoldást és a szponzorokat...<br />
És ezt nem felejtette el Barbara, rendszeresen felemlegette Dórinak, hogy készüljön lélekben, mert egyszer csak indulni kell majd.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFS37GU9Hj-i4eAq1wPKwfkEqdvEVRsd5fx916b7SPSdKN8EJw2efTGVGG6nlmubzv_ZNpOdu4u1WGIbUaG4ePZJ8WF6n3MU0eoxO0vDr4xiO1J14fLn7AItnMgLj2w8436ZbkPR8YxoQJ/s1600/IMG_20170211_114537.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFS37GU9Hj-i4eAq1wPKwfkEqdvEVRsd5fx916b7SPSdKN8EJw2efTGVGG6nlmubzv_ZNpOdu4u1WGIbUaG4ePZJ8WF6n3MU0eoxO0vDr4xiO1J14fLn7AItnMgLj2w8436ZbkPR8YxoQJ/s320/IMG_20170211_114537.jpg" width="240" /></a>És ez az év, Dóri szerint az utazások éve - már év elején megmondta... ha hallottad volna tőle, milyen határozottan jelentette ki még februárban, te is elhitted volna neki.<br />
Én mondjuk nem, de beigazolódott, hogy neki van igaza.<br />
Na azóta utazunk ...<br />
<br />
De ezt a Párizs/Milánó dolgot fel nem tudjuk fogni!<br />
<br />
Na, had kanyarodjak vissza a jóemberhez.... Egyszer csak jött. Az alapítványhoz. És adományt hozott.<br />
Innentől nem egyértelmű számomra, hogy mi és hogyan történt egészen pontosan, de azt tudom, hogy a fiatalember úgy döntött, segít Barbarának eljuttatni ezt a kisleányt arra a híres Disneylandre.<br />
Ő nem szeretné magát megnevezni, csak adott... csendben... KÖSZÖNÖM!<br />
<br />
<br />
Már van utazási tervünk, időpontunk, hogy mikor és hol szállunk meg. Tudjuk, hogy az alapítványi betegszállító mentővel megyünk, és így lesz sofőrünk, valamint kapunk magunk mellé egy intenzíves szakápolót, hogy minden eshetőségre fel legyünk készülve!<br />
<br />
De még ott tartunk, hogy nem hiszi el, hogy mire is készülünk. Nem tudja elhinni, hogy ott leszünk Párizsban. Vagy Milánóban. Hogy Párizs utcáit fogjuk róni, hallgatjuk a francia szavakat, francia emberek szájából. Hogy Disneyland az úti cél.... Hihetetlen! És fantasztikus, de még nem hiszi el....<br />
<br />
Nem baj.<br />
Majd hamarosan kezdi elhinni....<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtqZJMeYdKHnzry-8K_tJU-lwx-MDktKeAuEQbn3X9XK0hYX17M-tlq_byyzjYSIsqUWOs-665vCAJEHiUh9habmtRR2hQQpb_qMKhvRtH-L4pjEmIizYIKWznCxHX4kD0XgvubKvfSDd6/s1600/IMG_20170211_114327.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtqZJMeYdKHnzry-8K_tJU-lwx-MDktKeAuEQbn3X9XK0hYX17M-tlq_byyzjYSIsqUWOs-665vCAJEHiUh9habmtRR2hQQpb_qMKhvRtH-L4pjEmIizYIKWznCxHX4kD0XgvubKvfSDd6/s400/IMG_20170211_114327.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Ha szeretnél többet megtudni a gyermekhospice működéséről, vagy támogatni szeretnéd ezeket a csudálatos kis emberpalántákat, az alábbi link segít ebben:<br />
<a href="https://www.blogger.com/goog_969179422"><br /></a>
<a href="https://szememfenye.hu/">https://szememfenye.hu/</a><br />
<br />
Köszönöm Neked! <br />
<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-81382436307881532222018-05-07T11:55:00.001-07:002018-05-07T11:55:47.023-07:00Adni és kapni....<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;">“Hallgasson aki ad, és beszéljen aki kap” </span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: small;">-- Böjte Csaba testvér --</span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;">Nagyon szeretem Csaba testvér gondolatait, bölcsességeit. Az élet adta tapasztalatait fogalmazza meg mindenki számára érthetően, tanítóan, szeretettel - sosem bántóan, de mindig mély bölcsességgel.</span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;">A fenti gondolatát kerestem napok óta....</span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;">Úgy örülök, hogy megvan! Szükséges a történethez. Igazolás nekem.</span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;"> Tanítás nekem....</span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;">Megosztom hát, hátha eljut ahhoz is, akinek ezt szintén meg kell tanulnia.</span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;">Kinek az egyik felét..... kinek a másikat! </span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><span style="font-size: small;"><b>Köszönöm a tanítást Böjte atya. Mindig jókor jön....</b></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<br /><div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: small;"> </span></div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-28891115987087942952018-02-02T08:33:00.003-08:002018-02-02T08:33:49.844-08:00Dóri - egy kisleány léte...<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Nem érdekel a politika...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Nem érdekelnek a stadionok.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Sem a pletyka, sem az irigység, sem a rosszindulat. Sem az egymással acsarkodó pártok, hogy megosszák ezt a vihar-verte országot MEGINT!!!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Nem akarom hallani a gonoszkodó fotelkommentátorokat, akik félinformációkból, vagy saját maguk által kreált elképzeléseik miatt kígyót és békát kiabálnak emberekre, helyzetekre, aminek a szenvedő alanyai gyerekek. </span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Vagy betegek.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">VAGY BETEG GYEREKEK!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Aki ismer, tisztában van vele, hogy mit jelent nekem Dóri, a Dóri ház kis lakója, aki körül most forog egy kicsit a világ. Nagy feladatot vállalt, hogy a "lakhatásáért", az ellátásáért , a létéért küzdő felnőtteknek segítsen. Elementáris tettrekészség van benne. Tenni akarás, hogy megmutassa és tudassa az emberekkel, hogy egy ismeretlen eredetű izomsorvadásban szenvedő beteg gyermek, miféle hatalmas tettekre képes! Ő most elhordaná a hegyeket is, ha hagynánk. <b>Megfogalmazhatatlan erő keletkezett benne... </b></span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Olvassa és nézi a híreket, látja a felnőttek hozzászólásait, a kedves, segíteni akarókét, az empátiával megáldottakét és sajnos a rosszindulatúakét is. <b>Fáj neki minden szó</b>, mert nem érti, hogy aki nincs tisztában a háttérrel, a valós tényekkel, aki nem ismeri az ő történetét, az miért ítélkezik azok felett, akik az ő életét teszik élhetővé, fedelet biztosítanak számára és meleg ételt adnak neki és segítik őt egyre nehezedő állapota miatt...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Hospice... Rajtam is futkos a hideg, mert tudom mi célból hozták létre.... Kiknek van szüksége rá... És itt ráadásul kicsinyke gyermekekről beszélünk. Akiken nem lehet a mai tudománnyal segíteni.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Sokan menekülnek azonnal a megnyugtató "tudatlanságba", ha erről esik szó - félrefordítják a fejüket, hogy ne kelljen látni.... hallani...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">MEGÉRTEM!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Fájdalmas és nehéz szembesülni a beteg gyermek látványával, a tudattal, hogy nincs sok vissza esetleg.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">És ezzel nincs semmi baj!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy nincs beteg gyermeke - és adja meg az Isten, hogy ne is kelljen senkinek ezt megélnie - annak nem is az a feladata, hogy naponta szembenézzen ezzel az elmondhatatlanul fájdalmas ténnyel. Nem kell ott lenni a közelünkben, nem kell megélni a fájdalmat, amit egy kisgyermek szenvedése okoz nekünk, hozzátartozóknak.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">De segíthet anélkül, hogy szembesülnie kelljen látvánnyal, érzelmekkel, fájdalommal, szenvedéssel.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Kicsit csendesítsük el magunkban a haragot, a mindennapi bosszankodásokat, a sanyarú sorsunk miatti önsajnálatot. Ez mind teljesen normális emberi tulajdonság!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Most arra kérek mindenkit, hogy ne engedjétek megosztani ennek az országnak a népét!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">A Dóri háznak igenis létjogosultsága van! Hogy ne csak Dórit tudja vállalni, hanem azt a többi kisgyermeket is, akinek feltétlenül szüksége van a hospice ellátásra, és ezen gyermekek szüleinek szintén!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Tegyük félre egy rövid időre a politikai nézetünket, ne hallgassunk a megosztó és hangzatos szónoklatokra, hanem néhány percig gondoljuk bele magunkat egy beteg gyermeket nevelő édesanya helyzetébe. Akinek sajnos a mai világban nincs sok segítsége, hacsak a társadalom nem fog össze, hogy támogassa a gyermekhospice intézményét!</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Akik ebben a hivatásban dolgoznak, mindent megtesznek a gyerekekért, a szüleikért, a családtagjaikért emberileg.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Ám ehhez a megfelelő ellátáshoz pénz kell.<b> Nem kevés pénz.</b></span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">És most Dóri ottléte veszélybe került. Ő tenni akar, és naponta mérgelődik azon, hogy nem tud járni, mert akkor menne, és mondaná akinek csak lehet, hogy most fogjatok össze emberek ezekért a gyerekekért... Érte...</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;">Én is erre kérlek.</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><b>Ha összefogunk</b>, sok kicsi - sokra megy... Az ígéretekkel már tele van a padlás, abból köszönjük már nincs szükségünk többre :o)</span><br />
<span style="font-family: Verdana,sans-serif;"><br /></span>
<br />
Ha teheted - segíts . . .<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-66285223367958207452017-05-27T00:24:00.000-07:002017-05-27T00:25:36.275-07:00Markolod a semmit....<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="ha1k-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="ha1k-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="ha1k-0-0"><span data-text="true">Már nincs a kéz, ami visszahúz a süppedős nihilből.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="7o5fd-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="7o5fd-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="7o5fd-0-0"><span data-text="true">Kéz, mely ujjaimat kulcsolta egykor, most csak hűlt helyét bámulom....</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="5lp0t-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="5lp0t-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="5lp0t-0-0"><span data-text="true">Kéz, mely ölelő két karhoz tartozott. Körém fonódva óvott és tüzelt.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="4tc3u-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="4tc3u-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="4tc3u-0-0"><span data-text="true">Kéz, melyhez test is tartozott, mély nyomot hagyott...</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="fpnpp-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fpnpp-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="fpnpp-0-0"><span data-text="true">És a szempár. Belém égett tekintet.</span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="fpnpp-0-0"><span data-text="true"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcHC96swKDc_s_01c3tiIXj9cN3ox5Cva8Ys4wjfkN7bYYhJVEVPZGRZkZiZc6mHqK1ooHpNTfVlrsqzMdHO-MaOiyGZR87zGl4zf7JL0nOssGBJkvyXAkr5McRMOI9InWars0wlSEXlMP/s1600/f%25C3%25A9lelem.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="245" data-original-width="465" height="105" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcHC96swKDc_s_01c3tiIXj9cN3ox5Cva8Ys4wjfkN7bYYhJVEVPZGRZkZiZc6mHqK1ooHpNTfVlrsqzMdHO-MaOiyGZR87zGl4zf7JL0nOssGBJkvyXAkr5McRMOI9InWars0wlSEXlMP/s200/f%25C3%25A9lelem.jpg" width="200" /></a></span></span></span></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="fpnpp-0-0"><span data-text="true">
</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="778q4-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="778q4-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="778q4-0-0"><span data-text="true">Szavak és ígéretek a szájból, mely csókolt s udvarolt.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="l3te-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="l3te-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="l3te-0-0"><span data-text="true">Az a száj..... melyből elhangzott sok felelőtlen vallomás. </span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="e33rf-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="e33rf-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="e33rf-0-0"><span data-text="true">Tán hazug szó is...</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="44npa-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="44npa-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="44npa-0-0"><span data-text="true">Vagy csak hittelen... </span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="dk99b-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="dk99b-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="dk99b-0-0"><span data-text="true">-----------------------------------------------------------------------</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="ffkiq-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="ffkiq-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="ffkiq-0-0"><span data-text="true">Elnémult mára a félelemtől, betömte a rettegés sűrű zaja.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="b1kt2-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="b1kt2-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="b1kt2-0-0"><span data-text="true">A megszokás nagy úr! Abba kapaszkodni lehet, még ha nevesített semmit is markol kezed.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="apm8k-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="apm8k-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="apm8k-0-0"><span data-text="true">Az új, az ismeretlen félelemmel tölt el. Hiába kínál boldogabb jövőt! Megszokásból (gyávaságból) kapaszkodunk a már üres semmibe: ad, amit ad... A múlt illúzióját, emlékek hegyét. S bár előbbre nem visz, nem épít tovább, de itt van - a tiéd!</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="7h679-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="7h679-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="7h679-0-0"><span data-text="true">Továbblépni egy omladozó, megcsalt, mérgezett idillből? Erre a maradék kis időre minek?!</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="b17s-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="b17s-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="b17s-0-0"><span data-text="true">A félelem elhitet sok mindent velünk. Nem olyan rossz a rossz. Okolhatod magad benne végtelen.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="331en-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="331en-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="331en-0-0"><span data-text="true">Tűrni, nem azonos a türelemmel, amely ahhoz kell, hogy építs új jövőt.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="7q1hl-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="7q1hl-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="7q1hl-0-0"><span data-text="true">Bízni? ...kiben?? Az újban nem mered...</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="1f5lu-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="1f5lu-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="1f5lu-0-0"><span data-text="true">S bár a régi megcsalt, megalázott, próbálsz bízni benne mégis szüntelen.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="cqnfo-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="cqnfo-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="cqnfo-0-0"><span data-text="true">És néha napján, amikor már nem megy, álmodod a boldogabb jövőt.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="3mlk2-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="3mlk2-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="3mlk2-0-0"><span data-text="true">De "minden" ott van: autó, ház gyerek. Lépni nem mersz, szenvedsz hát tovább, és az illúzió, amit megteremtesz, megfizetteti veled mindig más sarát!</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="3533o-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="3533o-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="3533o-0-0"><span data-text="true">És nincs időd ----- mikor erre eszmélsz, már tényleg nincs tovább.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="e29m-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="e29m-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="e29m-0-0"><span data-text="true">Megmérgezett, meggyötört lelked és tested sötét esten már hiába eseng.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="440bs-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="440bs-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="440bs-0-0"><span data-text="true">Elmúlt már.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="63i31-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="63i31-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="63i31-0-0"><span data-text="true">Veszve van.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="7n1a9-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="7n1a9-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="7n1a9-0-0"><span data-text="true">S ekkor a félelem, mely bénította lépted, már nem számít tovább, ám elméd mélyebb sűrűjében hiába kutatsz ostobán - nem emlékszel arra mit szerettél.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="8tdvm-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="8tdvm-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="8tdvm-0-0"><span data-text="true">Megtalálod, s majd elengeded az utolsó sóhajtással, melyben benne lesz minden kín, s pokol. Ám már mitsem számít.</span></span></span></div>
</div>
<div class="" data-block="true" data-editor="ekp28" data-offset-key="bg5ps-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bg5ps-0-0">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span data-offset-key="bg5ps-0-0"><span data-text="true">Mert addigra az ördög a te hátadon lovagol!</span></span></span></div>
</div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-5212101123475464702016-10-17T07:35:00.001-07:002016-10-17T07:35:11.316-07:00És...<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-large;">...most megállok kicsit ...</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-large;">és megvárom a lelkem, amíg utolér...</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-large;"> </span></span></div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-74629790538955508292016-09-25T02:15:00.000-07:002016-09-27T00:20:57.305-07:00Barátság..... reloadMindvégig azt hittem: nekem is van. Örök. Teljes. Hites. Egész. Mély.<br />
Erre jön a pofon. Szemből. Meg ezerféle felismerés...<br />
Bennem van a hiba? Igen. Sok. Főleg, ha benned felém nincs elég szeretet.<br />
Mindig azt mondtam: kevés barátom van, na de aztán azok...!!! Micsoda barátságok!<br />
Nos, micsoda barátságok is azok?<br />
<br />
Hát az egyik, amolyan "katasztrófa turista"...<br />
Bajod van? Gyere fel beszélgessünk, de nem baj, ha közben a háttérben megy a meccs? :o)<br />
...jó megyek, csak ne faggass kérlek.... Akkor inkább ne gyere. Marad a meccs.<br />
<br />
nem mentem<br />
<br />
A másik amolyan, majdharáérekakkorleszekabarátod....<br />
Péntek: -jössz? Nem, bocs, nem megyek. -Baj van? Először mondom ki: igen, baj van. - Jó, akkor jövő szerdán találkozzunk, beszéljünk...<br />
<br />
jövő szerdán már nem lesz baj<br />
<br />
És a hetek -óta -nincs -semmi- kapcsolat barátság. Se telefon. Se személyes. Semmi. A NAGY semmi. Neki legalább van mentsége: nem is tudott róla, hogy baj van...<br />
<br />
nem is fog<br />
<br />
És a konkurens ... Akinek próbálod elmondani, mert még benne van lehetőség. Empátia. Ám amikor odáig jutsz a mondandódban, hogy térdre rogytál ..... kézen fogja az empátiádat és elmondja, hogy ő hányszor volt már padlón, és mennyire nehéz volt felállni, de megtette.... És a szád már nem tud több szót kimondani onnan.<br />
<br />
együttérzel<br />
<br />
És akad egy. A kivétel. Aki csendesen figyel, ott van. Keveset szól - értékeset.<br />
- Bélám, ha szükséged van bármire -BÁRMIRE- itt vagyok!<br />
Nem kérdezi, hogy baj van-e. Látja. Érzi. <br />
És ekkor a baj hirtelen lecsökken keveset... Már nem is akkora. Még ott van, nem múlt el, de a tudata annak, hogy van teherhordó társad, jelentősen megkönnyíti a súlyt.<br />
<br />
Mindig tanulok valamit. A nagy barátságok, csak azon múlnak, te mekkora szeretettel fordulsz a másik felé. Ettől is érzed barátságnak. Mert a benned lévő szeretet elég kettőnek is. Ám amikor ezt elnyomja a fájdalom, a szeretet már önmagadra sem elég.... akkor kilátszik a lényeg.<br />
<br />
Hát átértékelek - nem a legjobb időben. De legalább egy kalap alatt letudom.... tán mindkét "bajt".<br />
<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-59271264634836650372016-08-09T13:16:00.004-07:002016-08-09T13:16:37.758-07:00Felmentés....Hosszú - hosszú évek...<br />
...amit értetlenségben, bizonytalanságban töltesz, lelkiismeret furdalással, kétségekkel a lelkedben, fájdalommal a szívedben. A veszteség érzésével...<br />
<br />
Talán rosszat tettél. Talán rosszat mondtál. Lehet, hogy csak rosszkor, rossz helyen és rossz <br />
szavakkal. A múlt emlékeibe kapaszkodva, néha nevetve az emlékeken, néha csak egy mosollyal a szád sarkában, mert boldog emlékek ezek.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhSIC9Kv2xg-WYUIkD7lNdPQPDYdbnwVX_mxfLDybILsOHliggcE89sAuH79aeMR6SQCEegVi5zXg4e8JvnJwijNFtuv2luIAj4uNdlHo0fmjbDVHJLMBfseeFoOscGJ4I_s7qRn_Vg8yR/s1600/es%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhSIC9Kv2xg-WYUIkD7lNdPQPDYdbnwVX_mxfLDybILsOHliggcE89sAuH79aeMR6SQCEegVi5zXg4e8JvnJwijNFtuv2luIAj4uNdlHo0fmjbDVHJLMBfseeFoOscGJ4I_s7qRn_Vg8yR/s320/es%25C5%2591.jpg" width="216" /></a></div>
<br />
<br />
De találsz egyet, ami nem vidám.... látod magad, ahogy állsz a Lakits laktanya sarkán, a szakadó esőben - vele egy esernyő alatt, zokogva, egy másik barát élete elvesztésének félelmétől rettegve....<br />
<br />
Ám ez is egy szívmelengető emlék lehet, mert ott állt veled, ott sírt veled, mert megengedhetted magadnak, hogy sírni lásson, és biztos lehettél abban, hogy megért, tudja mi zajlik a lelked legmélyebb zugában, szégyenkezés nélkül potyoghatnak a könnyeid....<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy nincs már az életedben többé.<br />
<br />
<br />
Majd a sok önvád után, egy beszélgetés meggyújtja a fényt benned: az az ember már nem létezik többé. Akit ismertél nincs. Semmilyen formában - leszámítva a fizikai megjelenését.....<br />
A felismerés döbbenettel, majd megkönnyebbüléssel jár, magyarázatot ad arra, amivel az évek során szinte naponta szembetaláltad magad. "Nem tehetek róla. Nem én tehetek róla...."<br />
Nem én léptem ki a barátságból, nem követtem el a vélt bűnt, ami miatt "elbaráttalanodtam".<br />
<br />
Eljutsz ekkor egy olyan pontra, hogy megszabadulsz az önvádtól, ám oly régen történt, hogy már harag sincs, maximum az értetlenség egy enyhe változata leng körül még rövid ideig.<br />
<br />
És akkor, valami történik odabent. Finomabb egy lágy, kis apró fuvallatnál, de érzékelhető.<br />
Az elengedés pillanata nem fáj. Nem marad űr utána. Talán a megbékélés az egyik jó szó rá.<br />
Elengedni évek önvádját - megkönnyebbülés, feloldozás.<br />
<br />
Elengedni a hiányát, amit hátrahagyott - mint kiadós sírás után az a nagy sóhaj....<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-6188009930504750022015-10-04T06:44:00.000-07:002015-10-04T06:44:04.634-07:00Figyelj!<div class="style16 style23">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: large;">TESTÁMENTOM</span></span></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok, <br />
Elfújok néhány csillagot <br />
Mint tortán a gyertyát <br />
Hát csak ne sirassatok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Némák legyetek, s szótlanok <br />
Ha temettek, ne földeljetek <br />
S szóval ne méltassatok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Könnyek nélkül búcsúzzatok <br />
Ha ismertetek, megértitek <br />
Ha nem, minek hazudjatok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Három edénybe rakjatok <br />
Szétosztván az isteneim között: <br />
Gyermekeimnek adjatok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Ők érteni fogják, mire gondolok <br />
És ott adnak a szélnek engem <br />
Ahol a leginkább boldogok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
Vidámak legyetek, s boldogok <br />
Örvendjetek a tudásért, hogy <br />
Én már jó helyen vagyok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – ha egyszer meghalok <br />
És látsz egy fekete párducot <br />
Smaragdszemében ott ragyog: <br />
Valahol én is ott vagyok </div>
<div align="left" class="style78">
Figyelj! – mert egyszer meghalok... <br />
De most kellenek a szép napok <br />
A törődés, a tiszta gondolat <br />
Őszinte szeretet, társ-tudat. </div>
<div align="left" class="style78">
Mert a szívem még – hallod? <br />
Még eleven, még dobog, <br />
Most kell, hogy szeress <br />
Mert most még élek,<br />
Most örülök a virágnak, ha kapok <br />
most még... <span style="font-size: large;">- figyelsz rám? <br />
– Mert most még itt vagyok! </span></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
<div align="left" class="style78">
<span style="font-size: large;"><span style="color: #660000;"><b><span style="font-size: small;">Varga Ibolya - Szelíden </span></b></span></span></div>
<div align="left" class="style78">
<br /></div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-82395976920649518812015-05-14T00:01:00.002-07:002015-05-14T00:01:26.403-07:00Időhiány? ..... anomália...<b>M</b>indig rá tudok csodálkozni dolgokra, ezt megtartottam gyermekkoromból szerencsémre.<br />
A minap bevásárlás közben összefutottam egy régi ismerőssel, akit arról ismersz fel, hogy állandóan a dolgokat a negatív oldaluk felől közelíti meg.<br />
Mivel reggelente együtt kísértük annak idején a gyerekeinket az iskolába, sokat beszélgettünk. Életemben ilyen kitartóan negatív emberrel nem találkoztam - és azóta sem!<br />
<b>Á</b>llandóan hangoztatta, hogy mennyire szeret velem beszélni, mert ebben a "szar világban" (bocsánat - idéztem) mindig megtalálom a dolgok pozitív oldalát. És ennek ellenére, mindig megpróbált meggyőzni arról, hogy mindenben átverés, rossz dolog van. Mindenben. Még a hajnali madárcsicsergésben is! Vicc nélkül! Mert hajnalban felverték a madarak - a hetedik emeleten - és visszaaludt, így nem volt ideje sminkelni rendesen pl.<br />
<b>E</b>leinte próbáltam láttatni vele a dolgok számomra egyértelmű szépségét, a pozitív oldalát, a naposabb részt, de hamar feladtam. Ő erre specializálódott, hogy megtalálta a negatívumot még a pillangó röptében is.<br />
Hagytam egy idő után és bíztam benne, hogy a három gyerek majd kivezeti ebből.<br />
Hát a napokban összefutottam vele - mit sem változott, sőt! <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidT11ZS2wc5hvjGAAuM8u1cRXNeoodiq0ChumWavvTUy6knouqqX8_uwJuwcAf4SVrxPwDt_wI0F18KSZRKamu5k69JrgfDO59xle-OxM2aKQgK3ArusvxgEYxlffDo2yUE0C_wXYwmRr-/s1600/bodza.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidT11ZS2wc5hvjGAAuM8u1cRXNeoodiq0ChumWavvTUy6knouqqX8_uwJuwcAf4SVrxPwDt_wI0F18KSZRKamu5k69JrgfDO59xle-OxM2aKQgK3ArusvxgEYxlffDo2yUE0C_wXYwmRr-/s320/bodza.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<b>A</b> szörpös polcnál kapott el a panaszáradatával, hogy mennyire szeretik a különböző édes márcokat, de indokolatlanul drágák, és már megfizethetetlen számára.<br />
Na gondoltam, okkal kaptad őt ma meg, kiosztok egy kis észt! :o)<br />
<b>E</b>lmeséltem, hogy mi nagyon régóta nem fogyasztunk bolti szörpöket, magam készítem, vagy azt amit megiszunk - és éppen nincs alapanyagom, vagy esetleg kedvem elkészíteni, megveszem háziszörp készítőtől.<br />
<br />
<b>DE! </b><br />
Mondom neki a bodza, az akác, a pitypang ingyen van! Egy üveg bolti szörp áráért kap egy kiló (vagy több) cukrot és a fent említett növényekből jó sok szörpöt készíthet kis idő ráfordításával.<br />
Na itt rontottam el....<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGGtg4-HiWPBZZfSMl5aKF7kMQ8DrYLmBtGy4OwGEaaBcDA9bWBElxMRtXs88EQpUAmsEG0PfQBPnECD2ItHNGyuegU5RWattFBTafw-of8HgVhW3oqbWMLPZnmjMM9acupBbM6Ii_zIj7/s1600/akacvirag.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGGtg4-HiWPBZZfSMl5aKF7kMQ8DrYLmBtGy4OwGEaaBcDA9bWBElxMRtXs88EQpUAmsEG0PfQBPnECD2ItHNGyuegU5RWattFBTafw-of8HgVhW3oqbWMLPZnmjMM9acupBbM6Ii_zIj7/s320/akacvirag.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<b>N</b>eki egyszerűen nincs ideje erre. A csavar benne, hogy munkanélküliségéről panaszkodott előtte 2 perccel.<br />
Ja és hogy szedni kell?<br />
Meg főzni is? A melegben? Meg üveget mosni hozzá? Honnan??? Miből???<br />
Majd kifejtette, hogy a házi dolgok a gazdagok kiváltsága, többe kerül, mint a bolti mindent beleszámítva, mert mennyi energia és hely, és minden egyéb kell hozzá, azt egy panelben nem lehet megoldani. Különben is ez rettentően időigényes, és ne mondjam neki, hogy nekem erre van időm, ismerve mennyi mindent teszek...<br />
<b>H</b>át ennél a résznél megálljt parancsoltam magamnak, de innen már nem volt visszaút... És csak mondta, és mondta, hogy mennyi dolga van, és sosincs ideje semmire, alig kel fel és pakol el a gyerekei után, már itt az ebédidő és még ki sem találta mit főzzön, amikor meg végre kitalálja, akkor el kell menni megvenni az alapanyagokat, de a mosás, a takarítás, és már el is fáradt, és így tovább.... és így tovább...<br />
Belegondoltam, hogy a munkám mellett és a mézeskalács mellett én is ezeket csinálom. De legtöbbször nálam reggel 8-ra kész az ebéd. Jó ezt nem mindenki teheti meg, de fél 6-kor kelek. Jó, a szörphöz valókat megszedem egy célzott biciklitúra keretein belül a barátaimmal, és helyem is van tárolni - csináltam neki.<br />
<b>T</b>eljesen értetlenül álltam a "nincs rá időm" fogalom előtt... Emlékszem volt ilyen időszakom nekem is, van másnak is, csak már elfelejtettem az érzést -de rájöttem a lényegére (szigorúan az én esetemben).<br />
Amikor nincs mit tenned éppen, vagy csak akut lustaság kap el, egyszerűen nincs időd semmire. Szó szerint. Az idő rohan, miközben te lelassultál valami okán.<br />
És én magamon azt vettem észre, hogy amikor rengeteg a tennivalóm, de ennek <i>nem adok hangot idebent</i>, csak elkezdem sorban megcsinálni amit <u>szeretnék</u> (na ez a kulcszó), elkészül ez is.... majd az is... és még van idő a többire is. Úgy tapasztaltam, hogy ez a dolog generálja önmagát. Van olyan nap, amikor rácsodálkozom, hogy mennyi mindent megcsináltam, úgy, hogy észre sem vettem<b><i> mennyi mindent tényleg megcsináltam.</i></b> Pesze van a fáradtságos lerogyás a székbe, nincs bennem sem duracell elem...<br />
Amikor nincs kedvem semmihez, na akkor nem megy semmi... se munka, se mézeskalács, se befőzés, semmi.<br />
<b>D</b>e ez ritka, mert a kedvem ingyen van, magamnál hordom mindig, olyan emberekkel vettem magam körbe, akik ehhez hozzájárulnak, a kedvességükkel, humorukkal, szeretetükkel és bíztatásukkal. Így sokkal könnyebb.<br />
Mocskos módon szerencsés ember vagyok! :o) <br />
Ráadásnak a nagyszülőktől pozitív életszemléletet örököltem, burokban születtem, mosolygenerátor van beépítve gyárilag, apám szerint szellemileg csökkent értelmű vagyok és 9 életem van.<br />
Vagy nincs. (De ezt nem árulom el senkinek sem, beleértve magamat is.)<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgF4DJDxEXHNjyVK9W8KThtjkl_Xl9F-mVLpL9SmVsCyeB-jNIhTm1_jxugGwAcaRmYHwjR35U7nuKtwn2ANwrWOwpgNfhUru0-jJ2PI-Nijr0kNCvfSqSWVkRHutFD_Q0EsaAokXRJt8vk/s1600/id%C5%91.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgF4DJDxEXHNjyVK9W8KThtjkl_Xl9F-mVLpL9SmVsCyeB-jNIhTm1_jxugGwAcaRmYHwjR35U7nuKtwn2ANwrWOwpgNfhUru0-jJ2PI-Nijr0kNCvfSqSWVkRHutFD_Q0EsaAokXRJt8vk/s200/id%C5%91.jpg" width="200" /></a></div>
Szóval ez az idő dolog, avagy annak hiánya egy piszok anomália. Mindenkinek máshogy megy, máshogy telik az idő.<br />
<br />
Megfoghatatlan, érthetetlen.<br />
De nem is akarom megérteni, arra nekem nincs időm.... :o)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
...kéretik az iróniát kiolvasni a sorok között!<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-3623170537720624552015-02-07T23:49:00.001-08:002015-02-07T23:49:32.383-08:00Jelen lenni.....<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAyfsfq2e9QyGeY0-QXh6t6CjY96X7ABSoOg0OxEdwKsA7qK_rh74K9A77y0thBHF-PetRKu6UdGyUo90mMK2AG2A_5NH6dMuR5RkiOXQ7RokDzYtyghHoa0X_JtWqb3I1UJpDYVYuKRo3/s1600/macis.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAyfsfq2e9QyGeY0-QXh6t6CjY96X7ABSoOg0OxEdwKsA7qK_rh74K9A77y0thBHF-PetRKu6UdGyUo90mMK2AG2A_5NH6dMuR5RkiOXQ7RokDzYtyghHoa0X_JtWqb3I1UJpDYVYuKRo3/s1600/macis.jpg" height="425" width="640" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"> </span></span><span class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">Néha
tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk ugyanolyan fontosak másoknak,
mint ők nekünk. Ezért sem hiszek az ígéretekben: a “majd jövök”, meg
“majd találkozunk”, meg “elmegyünk ide-oda”, meg “majd kereslek”, meg
“szeretlek” ,vagy egyáltalán “számítasz valamit”. Mert ha valaki azt
akarja, hogy jelen legyek az életében, az helyet csinál benne.</span></span></span></span><br /><span class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"></span></span><span class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"> </span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">(Szerző: mindenegyben blog)</span></span></div>
<br />
<br />
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-23019590741979670442015-02-03T12:02:00.000-08:002018-02-02T11:03:35.510-08:00...csak lélegezz!<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Fel sem fogjuk sokszor, hogy mennyire sokat segíthet rajtunk, ha veszünk néhány mély levegőt...</span></span></i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu6P2MpW-ownNb8HqZQT16RHpNmjFAqSnYmsMYHwfZKTxrEqWn4j85QkT6v76r5QeVenMLAXTl3T6CMhyv1R9eI5rwbPU1s8OBLQEOxSvsjiwn575yhGsTu49_MIHMFfOjMgC863rktthl/s1600/just-breathe1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="456" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu6P2MpW-ownNb8HqZQT16RHpNmjFAqSnYmsMYHwfZKTxrEqWn4j85QkT6v76r5QeVenMLAXTl3T6CMhyv1R9eI5rwbPU1s8OBLQEOxSvsjiwn575yhGsTu49_MIHMFfOjMgC863rktthl/s1600/just-breathe1.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">És én csak a hétköznapi életünkre gondolok....</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mint például, amikor valami kínos helyzetbe kerülünk, zavarban vagyunk.... </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">És csak annyit kellene tennünk, hogy veszünk néhány jó mély lélegzetet.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Vagy elönt a méreg valami oknál fogva, és csak egy szikra kellene, mint a puskaporos hordónak, hogy leszakadjon az ég körülöttünk.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">.. csak vegyünk néhány jó mély lélegzetet...</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Vagy meg kell mondanunk valakinek, amit nagyon nem szeretnénk, de már nem halogathatjuk tovább, különben a tükör elé sem mernénk állni többé.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">... csak vegyünk néhány ,mély lélegzetet, hosszan, lassan....</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH5qxic2bebjQZ1LTAUNCLszmCKhrIoaXw-kdr-neVRLdELQrjkyBd40ENAGKkbjWEYkS-Eaz9Wiwu_tyRuUb8FoOl76SZdSxQo0h7BFV1iHgsGirXjhjTLBlT5t4UqnXY2zBfDc85GKMa/s1600/just-breathe-art-print.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH5qxic2bebjQZ1LTAUNCLszmCKhrIoaXw-kdr-neVRLdELQrjkyBd40ENAGKkbjWEYkS-Eaz9Wiwu_tyRuUb8FoOl76SZdSxQo0h7BFV1iHgsGirXjhjTLBlT5t4UqnXY2zBfDc85GKMa/s1600/just-breathe-art-print.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Aztán itt van , amikor fel kell fednünk egy titkunkat. Aligha van nehezebb feladat....</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">... csak végy néhány jóóóó, méééély lélegzetet....</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">De az sem kell, hogy előálljon valami kellemetlen szituáció. Egyszerűen csak van amikor választanunk kell két ruha között, vagy ebédnél a két kedvenc menünk között, szimpla hétköznapi választások.... mégis oly nehéz tud lenni. Dilemma mindenütt....</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">...hát akkor is vegyünk néhány jó mély lélegzetet....</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Amikor el kell beszélgetni a kamasz fiaddal bizonyos magatartásbeli problémákról. Kellemetlen neki, kellemetlen lehet nekünk is.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A mai felgyorsult világban észre sem vesszük, hogy szinte kapkodva vesszük a levegőt, felületessé vált a légzésünk, egyszerűen leszoktunk róla, hogy erre odafigyeljünk. Pedig ezt a rohanást kicsit lelassíthatjuk a magunk számára, de mindenképpen könnyebbé tehehetjük a dolgainkat, ha odafigyelünk a légzésünk minőségére. </span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">...lélegezz!!!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ4V9qZsJtxwvtp9ugY_9cnH04pD8Fouh4Qfc6RPgAHN9UyfMrmvmEc6NwqGQxfbnIngKZY91TVab8CbLyuUP1iginNFKDXFDvfhjJ700ECgAEbvp8_8gCw5NIDV1Lv235CaQtmzl9MbP_/s1600/just+breathe.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="147" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ4V9qZsJtxwvtp9ugY_9cnH04pD8Fouh4Qfc6RPgAHN9UyfMrmvmEc6NwqGQxfbnIngKZY91TVab8CbLyuUP1iginNFKDXFDvfhjJ700ECgAEbvp8_8gCw5NIDV1Lv235CaQtmzl9MbP_/s1600/just+breathe.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">És amikor ki a<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">k</span>arod kapcsolni az agyad, leülsz meditálni, de csak jönnek a gondolatok a napi problémákkal, a bevásárolni valóval, a főnök szavaival, a kolléganő nemtör<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">ő</span>dömségével, és ki tudja még mi minden kavaroghat egy elmében???</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ám ekkor sem kell semmi mást tenned: csak lélegezz!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">És ha koncentrálni kell hosszasan valamire, kezd azzal, hogy koncentrálsz a légzésedre!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Elsőre nem is olyan könnyű, ha tele a fejed gondolatokkal. Mert azok csak betüremkednek az elmédbe, tolakodó módon bekúszik az egyik, a másik után szépen észrevétlen, és mire eszmélnél, hogy - HALLÓ! a légzésre kell koncentrálni, máris elcsúsztál azon a bizonyos banánhéjon. Adj időt erre magadnak. Gyakorold sokáig, tényleg nem lesz könnyű eleinte. </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Csak lélegezz és figyeld ezt a légzést.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">És amikor ez sikerül, pillanatok alatt kitisztul a kép, rendeződnek a gondolatok, válaszok jönnek a kérdésekre, megkönnyebbül a lélek, felszabadul a szellem és a test is.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Lehiggad az ember, felszabadul kissé és könnyebben mennek az addig nehézkes ügyek is. És ingyen van! És kéznél van! Nincs mellékhatása sem! És nem kell hozzá senki más sem.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Hát nem nagyszerű?</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Csak lélegezz!</span></span></i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHYu4ljCYG1ICACxh2RbofM4Bwd-BpCDcPU_H1vjbLibMkD2TG6dj526hyIoGQT6uuwr87AjRoac_L-sw9dytCwtvYrmQ_NPwR23G7zQP_E5g2a_foAvkWEvOZa2RKpUg_yBeRjIlPyrvT/s1600/5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHYu4ljCYG1ICACxh2RbofM4Bwd-BpCDcPU_H1vjbLibMkD2TG6dj526hyIoGQT6uuwr87AjRoac_L-sw9dytCwtvYrmQ_NPwR23G7zQP_E5g2a_foAvkWEvOZa2RKpUg_yBeRjIlPyrvT/s1600/5.jpg" width="490" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3345766129861574682.post-6183448700249401282015-02-01T03:30:00.000-08:002015-02-01T03:30:00.806-08:00Mindenből eleget.....<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>"Csak egyet kérj az élettől: mindenből eleget!</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b><br /></b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Annyi napfényt, hogy ragyogóbbnak lásd az életet.</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Annyi esőt, hogy értékeld a napsütést.</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Annyi boldogságot, hogy virulhasson a lelked.</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Annyi fájdalmat, hogy értékeld az élet apró örömeit.</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Annyi nyereséget, hogy elérd a vágyaidat.</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Annyi veszteséget, hogy értékeld amid van.</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>És annyi üdvözlést, hogy könnyebb legyen a végső búcsú."</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirbD3XD5yArXgUYWyK8GODdpATo0LjsFP7cBei3BjiOH2NIbGDiR2_IE5ZugmjHUuzXPtSTKxu3RnpBECGr0MgEXmpNNERF8m4d5KkkTSCFFQOdafle_8vld7iJ6C08XdxdkI3I6y3Rri8/s1600/blogra.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirbD3XD5yArXgUYWyK8GODdpATo0LjsFP7cBei3BjiOH2NIbGDiR2_IE5ZugmjHUuzXPtSTKxu3RnpBECGr0MgEXmpNNERF8m4d5KkkTSCFFQOdafle_8vld7iJ6C08XdxdkI3I6y3Rri8/s1600/blogra.jpg" height="298" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
Judithttp://www.blogger.com/profile/09880241097627517436noreply@blogger.com0