Szél

A szél, ha vadul:   rángatja a fákat, 

letör kisebbeket, s néha nagyobb ágat.

A szél, ha vadul:   port hint a szemedbe,

kalapodat ilyenkor, jól fogd meg kezedbe!

Ám a szél, ha szelíd:   lágyan körbecsókol,

nem tépi ruhádat, cirógatva bókol.

A szél, ha szelíd:   körbelengi lényed,

nem töri meg, hanem kiemeli fényed!

A szél, ha vadul:   bárcsak messze lenne!

Messzi más vidékre, gyorsabban mehetne!

Ám, ha forró nyáron, gyöngyözik homlokod,

Ó drága szél,! Bárcsak itt lenne otthonod!

                                                                     CsJ