Magamról

Saját fotó
Pécs, Baranya, Hungary
"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. ... Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik..." (Hamvas Béla) Én ebben hiszek.... Akinek van -adnia kell! Ha nincs is semmid, van szeretet a szívedben -hát adj belőle! Van mosoly a lelkedben -hát osztogasd bőven! Van segítő szándék benned -hát segíts! Mindenkiben van valami jó, amit megoszthat másokkal - hát tegyétek!

2015. február 7., szombat

Jelen lenni.....




 Néha tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk ugyanolyan fontosak másoknak, mint ők nekünk. Ezért sem hiszek az ígéretekben: a “majd jövök”, meg “majd találkozunk”, meg “elmegyünk ide-oda”, meg “majd kereslek”, meg “szeretlek” ,vagy egyáltalán “számítasz valamit”. Mert ha valaki azt akarja, hogy jelen legyek az életében, az helyet csinál benne.
 
(Szerző: mindenegyben blog)


2015. február 3., kedd

...csak lélegezz!



Fel sem fogjuk sokszor, hogy mennyire sokat segíthet rajtunk, ha veszünk néhány mély levegőt...



És én csak a hétköznapi életünkre  gondolok....
Mint például, amikor valami kínos helyzetbe kerülünk, zavarban vagyunk.... 
És csak annyit kellene tennünk, hogy veszünk néhány jó mély lélegzetet.

Vagy elönt a méreg valami oknál fogva, és csak egy szikra kellene, mint a puskaporos hordónak, hogy leszakadjon az ég körülöttünk.
.. csak vegyünk néhány jó mély lélegzetet...

Vagy meg kell mondanunk valakinek, amit nagyon nem szeretnénk, de már nem halogathatjuk tovább, különben a tükör elé sem mernénk állni többé.
... csak vegyünk néhány ,mély lélegzetet, hosszan, lassan....



Aztán itt van , amikor fel kell fednünk egy titkunkat. Aligha van nehezebb feladat....
... csak végy néhány jóóóó, méééély lélegzetet....

De az sem kell, hogy előálljon valami kellemetlen szituáció. Egyszerűen csak van amikor választanunk kell két ruha között, vagy ebédnél a két kedvenc menünk között, szimpla hétköznapi választások.... mégis oly nehéz tud lenni. Dilemma mindenütt....

...hát akkor is vegyünk néhány jó mély lélegzetet....

Amikor el kell beszélgetni a kamasz fiaddal bizonyos magatartásbeli problémákról. Kellemetlen neki, kellemetlen lehet nekünk is.

A mai felgyorsult világban észre sem vesszük, hogy szinte kapkodva vesszük a levegőt, felületessé vált a légzésünk, egyszerűen leszoktunk róla, hogy erre odafigyeljünk.  Pedig ezt a rohanást kicsit lelassíthatjuk a magunk számára, de mindenképpen könnyebbé tehehetjük a dolgainkat, ha odafigyelünk a légzésünk minőségére.

...lélegezz!!!


És amikor ki akarod kapcsolni az agyad, leülsz meditálni, de csak jönnek a gondolatok a napi problémákkal, a bevásárolni valóval, a főnök szavaival, a kolléganő nemtörődömségével, és ki tudja még mi minden kavaroghat egy elmében???

Ám ekkor sem kell semmi mást tenned: csak lélegezz!

És ha koncentrálni kell hosszasan valamire, kezd azzal, hogy koncentrálsz a légzésedre!
Elsőre nem is olyan könnyű, ha tele a fejed gondolatokkal. Mert azok csak betüremkednek az elmédbe, tolakodó módon bekúszik az egyik, a másik után szépen észrevétlen, és mire eszmélnél, hogy  - HALLÓ! a légzésre kell koncentrálni, máris elcsúsztál azon a bizonyos banánhéjon. Adj időt erre magadnak. Gyakorold sokáig, tényleg nem lesz könnyű eleinte. 
Csak lélegezz és figyeld ezt a légzést.

És amikor ez sikerül, pillanatok alatt kitisztul a kép, rendeződnek a gondolatok, válaszok jönnek a kérdésekre, megkönnyebbül a lélek, felszabadul a szellem és a test is.
Lehiggad az ember, felszabadul kissé és könnyebben mennek az addig nehézkes ügyek is. És ingyen van! És kéznél van! Nincs mellékhatása sem! És nem kell hozzá senki más sem.
Hát nem nagyszerű?

Csak lélegezz!




2015. február 1., vasárnap

Mindenből eleget.....




"Csak egyet kérj az élettől: mindenből eleget!

Annyi napfényt, hogy ragyogóbbnak lásd az életet.
Annyi esőt, hogy értékeld a napsütést.
Annyi boldogságot, hogy virulhasson a lelked.
Annyi fájdalmat, hogy értékeld az élet apró örömeit.
Annyi nyereséget, hogy elérd a vágyaidat.
Annyi veszteséget, hogy értékeld amid van.
És annyi üdvözlést, hogy könnyebb legyen a végső búcsú."