Magamról

Saját fotó
Pécs, Baranya, Hungary
"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. ... Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik..." (Hamvas Béla) Én ebben hiszek.... Akinek van -adnia kell! Ha nincs is semmid, van szeretet a szívedben -hát adj belőle! Van mosoly a lelkedben -hát osztogasd bőven! Van segítő szándék benned -hát segíts! Mindenkiben van valami jó, amit megoszthat másokkal - hát tegyétek!

2014. október 31., péntek

Mindenszentek ünnepén

Zajos a világ.
Még békeidőben is.
Nincs tisztelet mások iránt, nincs türelem és tolerancia.

De ahol van, azt ott tiszteletben tartják, óvják, hogy el ne vésszen ezekben a goromba időkben.
Az emlékezés személyes ügy, magán ügy lett, mindenkinek csak saját gyásza van. A másiké mit sem számít!
Pedig nem kell hozzá sok, hogy megértőbbek legyünk.
Jó lenne, ha kicsit befelé tudnánk figyelni, összeszedni a gondolatainkat, megadni a tiszteletet az eltávozottak szellemének.
Jó lenne, ha türelemmel állnánk a november 1.-én keletkező tömegben, engednénk mindenkit igyekezni a maga útjára.
Jó lenne békében megtenni az utat a temetőkig, a szeretteink sírhalmáig.
Jó lenne mindezt csendben megtenni.
De a legjobb lenne tisztelni másokat, az érzéseiket és akkor nem lenne probléma.
Egy kis csend - néha csak ennyi kell.

Engedjünk mindenkit a maga módján emlékezni.

És máris békésebb, csendesebb lesz körülöttünk ez a zajos világ. Hagyjuk a lelkünket elcsitulni, ne csak 5 percre - hanem kicsit hosszabban...

Jobb lenne mindenkinek.