Magamról

Saját fotó
Pécs, Baranya, Hungary
"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. ... Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik..." (Hamvas Béla) Én ebben hiszek.... Akinek van -adnia kell! Ha nincs is semmid, van szeretet a szívedben -hát adj belőle! Van mosoly a lelkedben -hát osztogasd bőven! Van segítő szándék benned -hát segíts! Mindenkiben van valami jó, amit megoszthat másokkal - hát tegyétek!

2015. január 31., szombat

Elcsépelt szavak....

Valamelyik éjszaka, olyan 2-3 óra között arra ébredtem, hogy álmodtam valamit. Nem egy történetet, nem egy szokványos álmot. Valami mást.....

Azon forgott az agyam, hogy a világunk merre felé halad.
Divat lett a spiritualitás, az ezotéria, valamint az ezekhez tartozó legfontosabb fogalmak, amikkel hirdetik az "igét", mint pl a szeretet, az egység, az elengedés, a megbocsájtás, stb...
A legtöbb esetben - az ezeket szívesen hangoztatók  elvégeztek esetleg 1-2 tanfolyamot, hozzáolvastak néhány "ajánlott olvasmányt", némi szakirodalmat és attól kezdve bölcsen osztják a megszerzett tudást, amerre csak mennek.
Nem számít, hogy befogadó-e a közönségük, nem számít, hogy a mondanivalójuk mögött  mennyi tudás, illetve tapasztalás rejtőzik.

(Hangsúlyoznám: nem mindenki ilyen, aki ezzel foglalkozik, én csak egy bizonyos rétegről beszélek)

Az én környezetemben is akad, aki Osho könyvét hordja-viszi mindenfelé magával, úton-útfélen belőle idézget - "hűűűű ez micsoda bölcsesség, figyi...." és már olvassa is. Váltig állítja, hogy ő már eszerint az eszme szerint él, az élete a szeretet, az elfogadás. Ért dolgokat (miért is ne?) és tanít is dolgokat (mert tudása van). Magyarázatot ad fel sem tett kérdésekre. 
Mert szeret. 
....feltétel nélkül. 
És elfogad. 
....mert ostoba vagyok, meg kell világosítson....
Mert Ő tud, érez, és tapasztal!
Még soha nem meditált. Nem baj. Megélheti az annyira áhított egységet akárhogy - gondolom én, hozzá nem értő. És csak hirdeti az igét a szeretetről, ha akarom, ha nem. Lassan megtérít, és erre nagyon büszke.

Én a megtapasztalásban hiszek.
Ám amiket hajtogat, ő már mind tudja, alkalmazza, használja az élete különböző területein. Jó neki: néhány Osho idézet hangos kimondásával eljutott olyan messzire...
És jön  a szeretettel, a megértéssel, az elfogadással....
Mellesleg Ő a legmanipulatívabb ember, akivel eddig találkoztam életem során, tőle tudom, hogy elvégzett valami kommunikációs tréninget, illetve kifogáskezelő tréninget a munkával kapcsolatban.
De elnézem neki, mert Osho-t olvas  - ergo: rossz ember nem lehet! Mondom én meg Balogh Bélát hallgatok, de az szerinte nyomába sem lép Oshonak. És Eckhart Tollét olvasom , na az meg ki?...
És megint jön a szeretettel: azt megélni a legfenköltebb dolog. A legtisztább és legfontosabb érzés.
Hát gondoltam rákérdezek egyszer tőle, szerinte mi a szeretet. Válaszként előkapta a már fentebb említett könyvet, villámgyorsan fellapozta benne  a megfelelő szöveget, és kitűnő hangsúlyozással felolvasta, hogy "szerinte" mi a szeretet. És utána nagyon fürkészően vizsgálgatta a tekintetem, az arcom, hogy megértettem-e..... Hát meg.
Csak én nem így gondolom.... Ekkor meglehetősen hosszasan magyarázta, hogy nem baj, ha nem értek egyet, még idő kell, mire elérek odáig, hogy ezt a nehéz szövegezést megértsem teljes mélységében és magaménak tudjam!
És én értetlen és akadékoskodó lélek, a magam bugyuta tudatlanságában azt találtam mondani, hogy szerintem a szeretet az nem szimplán egy érzés, hanem egy állapot (pillantása részvétről árulkodott).  Mégpedig elsősorban a félelem nélküliség állapota. ( na itt már bosszankodott kicsit)
Hallgattunk egy ideig mindketten, majd elment a dolgára, otthagyott a magam ostobaságába süppedve.

Igaz azóta nem jön hozzám Osho könyvével :)))))))) Szerintem megértette, hogy semmi esélye nincs arra, hogy a buta fejembe a tudás fényével akárcsak bevilágítson.

Ám az érzés, amit hagyott, borzalmas. Azokat a szavakat agyonvágta, kilúgozta olyan mélyen, hogy nehezemre esik most is kimondani őket, mert elcsépeltekké váltak utána. Azt hittem a szavakat csak feltölteni lehet a különböző oldalról történő értelmezéssel, plusz elmélettel csak többek tudnak lenni, mert másféle magyarázattal szolgálhatnak más-más lelkületű embereknek. Sosem hittem, hogy a szavakat ennyire le lehet amortizálni.
Nem akarom megítélni, nem akarom bántani, igazából nincs is vele semmi bajom, csak erőszakosan letolta a torkomon az elméleteit, a könyvét, magát, és megülte a bendőmet. Kicsit diétáznom kellene.

...olvasok egy kis Balogh Bélát.
Vagy Böjte Csabát. Hátha a szeretet új ruhát ölt bennem....






2015. január 1., csütörtök

Mindenkinek - 2015. 01.01

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.
Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet.
Hogy lehess enyhet adó forrás
A szeretetedre szomjazóknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.
Legyen áldott gyógyír szavad
Minden hozzád fordulónak,
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.
Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.
Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen, ki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged!
Őrizzen hát ez az áldás,
Fájdalomban, szenvedésben,
Örömödben, bánatodban,
Bűnök közti kísértésben.
Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg önmagadnak,
És a Téged szeretőknek.