Hovatartozás alapján

Jelen vagyok én is egy nagy közösségi oldalon, időnként posztolgatok ezt-azt, többnyire, ami érdekel, ami tetszik, vagy ha segítség kell valakinek . Szóval élem a magam egyszerű kis életét, nem mellesleg nyomon követem a gyerekeimet ott is ;) Mert rájuk ott is figyelni kell, sok a csaló, a gazember arrafelé is!
Olvasgatom mások posztjait, a véleményeket. Észlelem, azt is amikor politikai nézeteikről tesznek tanúbizonyságot, azt többnyire el is tekerem, mert nem akarom tudni, ki melyik párt lobogója alatt vert tanyát. Én nem hagyom magam megosztani a politika által, széthúz a nemzetünk így is eléggé!
Nem érdekel, ki melyik pártnak a követője! Nekem ő továbbra is az a kedves ember, akit ismerek, politikai hovatartozás nélkül. Hogy ki mellett voksol, az az ő saját magán ügye, még ha ki is teszi azt a nyilvános oldalra, akkor is. Látom, megértettem, felfogtam - de nem érdekel, nem vagyok hajlandó foglalkozni ezzel!
Nekem ő csak az az ember marad, akit előtte ismertem. És pont.
Nem csinálok titkot politikai nézeteimből, de csak, ha valakinek sikerül rávennie, hogy a téma a politika legyen, akkor állok le erről beszélgetni és csakis elfogulatlan emberrel. Nem használok fellengzős szavakat, érzelmeket sem produkálok melléjük ez ügyben. És ha kibeszéltük - továbblépek, mintha mi sem történt volna!
Nem adom tovább senkinek az ott elhangzottakat, nem sztorizgatok arról senkivel, hogy ki-kicsoda, és mi a fene nagy véleménye erről, avagy arról.
Különösebben meg nem is érdekel a politika, megfelelően buta vagyok hozzá (hála a jó Istennek!).

Hanem a minap valahogy észrevettem, hogy egy kedves nőismerősöm törölt az ismerősei közül, pedig  -ha nem is napi szinten-, de akadt közös témánk elég! És mint kiderült, mert utánakérdeztem, kiderült, hogy én "ellenfél" vagyok....

Én             ember              vagyok!

Nem egy ellenfél.... nem egy párt funkcionárusa.... Nem egy jelkép a hovatartozásról.
Egy anya vagyok, egy családfenntartó és dolgozó nő vagyok. 
Vidám vagyok, mint eddig is!
Érdekelődő, mint eddig is!
Szeretettel gondolok rá - mint eddig is!

Ugyanaz az ember vagyok, mint eddig is voltam, akkor most mi változott?
Nem értem, pedig adott az Isten felfogóképességet, beleérző képességet,  szenzitivitást másokhoz.
És hirtelen ellenség lettem, úgy hogy nem tettem semmit sem.
Nem értem...

Valami itt nagyon nincsen rendben.
Hol történt ebben a törés?
Ismer annyira, hogy tudja rólam: szeretettel fordulok minden élőlény felé, és csak a tettei minősítik számomra az embert! Nem a vallási, politikai, faji hovatartozása!
Ezt néhányszor már szóvá tettem előtte is, és bőszen bólogatva egyetértett velem ebben a nézetemben. Ezt mindig is vállalom, bármikor, bárhol és bárki előtt. De politizálni akkor sem fogok és az alapján sem ítélkezem ezután sem. 
Remélem erre Ő is hamarosan ráeszmél és megmaradunk annak a két helyes kis locsi-fecsi nőcinek, akik eddig is voltunk egymásnak. Nem haragszom én, csak értetlenkedem. ..
Hiszen vannak sokkal fontosabb és kézzelfoghatóbb dolgok is a világon, amik előbbre visznek, amik felemelnek, és nem pedig lehúznak egy posványba, amit egyre többen taposnak már.

Észhez kellene már térni, és szeretni, nem gyűlölködni.
Látni kellene már, és nem csak nézni.

És szeretni egymást... mert ez visz előrébb!


szép napot mindenkinek:

egy Vacsuti, innen a szomszédból...