... másképp lélegzem....

 Lassan 4 év áll mögöttem itt Tündérföldén...

Nem terveztem a maradásom, így hozta az élet, csupán így alakult - szerencsére.

Holnaptól másképp lélegzem.

Holnaptól más lesz a ritmus.

Holnaptól valami létfordító kezdődik.

Életem első diplomáját készülök megszerezni, remélem sikerrel!

Tavaly belevágtam abba, amit kitaláltam magamnak az itteni életemhez alakítva.

Megvereztem a D jogsit (buszra) CPC engedéllyel (Certificate of Professional Competence), ami csak annyit tesz, hogy bármelyiket.... bármerre... a legnagyobbat is... meg a double deckert is!

Csak a minit nem, a 8 személyest nem, ahhoz egy másik jogsi kell, ún. SPSV licence. Ami 2 részből áll: 

- industrial knowledge

- area knowledge.

Előbbi megvan, ahhoz volt tananyag, az utóbbival negyedszer kínlódtam meg, sikertelenül, mert ahhoz nem adnak segítséget, valahogy oldd meg. Google a barátod... hát az tényleg az, de az RSA meg az ellenséged, nem segít, csak a vizsgaként 90€-t veszi át mosolyogva.

Nem én vagyok a hülye, hidd el, a jelentkezők kb 70% bukik meg és csak a szerencse áll mellettük, hogy átmennek.

Buszsofőr ismerősök hasonló cipőben jártak, volt, aki harmadjára, vagy negyedszerre tett sikeres vizsgát, dublini kolléga 7x bukott meg mire sikeres vizsgája lett!

Tanács nincs, csak ne add fel. Hát nem adom, de az anyjuk Úristenit!!

Meglesz az a jogsi, csakazértis.

Holnaptól egy új fejezet kezdődik, a neve National Tour Guide course.

Level 6.

Meg fogok dögölni... tudom. De akkor is kell.

Kellett hozzá nyelvvizsga, felvételi interjú, ezeket sikeresen megléptem már. Most jön a java...

Áprilisban pedig, ha az Isten is úgy akarja, driver guide leszek.

Vagy driver.

Vagy csak guide.

Ahogy jólesik...

Csak drukkoljatok, hogy ügyes legyek!

Arra gondoltam, hogy ahogy majd tanulom a hivatalos idegenvezetői anyagot, gyakorlásképpen elviszlek itt benneteket egy virtuális túrára Írország legcsodálatosabb, legvarázslatosabb tájaira...

Mit szóltok? Érdekelne?

Fotókkal, képekkel illusztrálva mindent.

Ti meg jól megkritizálnátok, hogy javítsam a tudásomat. Kérdezhettek is, ha erdekel valamelyik rész....

...de holnaptól naaagy levegő, 2x, 3x is mert más lesz a  ritmus.

Legyen szép a napotok!

....egy Judit, Koboldföldérő☘️

Egy születésnap margójára....

 Hogy lehet örülni egy kis gyűrött papírnak?

Igen. Lehet ám! Nagyonis.

"Hi Judit! How are you? I'm fine thanks. Bye-bye!" Ez egy mindennapos üdvözlés a fiatal ukrán kollégámtól, Makartól. Mintha a 3. fiam lenne. Tegnap valaki kiszivárogtatta a születesnapomat a munkahelyemen. Jövet-menet... egyszer csak Makar a kezembe nyomta a kis papírdarabot...

Kinyitottam.

És úgy össze is szorult a torkom azonnal, ahogy olvastam az üzenetet...  Persze egy ölelés is járt hozzá, de ezek a legfontosabb pillanatok..

Majd a következő drága ember érkezett, Dean - a legkedvesebb barman. "I tried my best..." és a kezembe nyomott egy cafè latte-t.

Sokszor kapom, kérés nélkül... sokszor ott gőzölög, amikor belépek az ajtón, de ez most különleges volt.

Ezt a szívével készítette Dean.

Mindegyikük figyelmét felhívtam, hogy tartsák már titokban... de éreztem, hogy hiába a mérgezett sütivel való fenyegetés, itt már kiszabadult a szellem a palackból.

Sűrű este volt, elfoglalt voltam, aztán Katietől egy üzenet, hogy mikor végzek, menjek fel Clarkhoz, mert szeretne valamit kérni. Akkor meg azt hittem, hogy segítenem kéne nekik és úgy is készültem...

Nem is kerestem őt, automatikusan elkezdtem pakolni be  a kanalakat a forró vízbe, hogy fényesre polírozzam nekik...

Aztán jött Clarke, hogy nézzem már meg a menüt, mit a véleményem?

Átvettem, kinyitottam... és jól rácsodálkoztam, hogy micsoda egy menü!!!!

Újabb ölelések... és ott elhangzott a gondolat, hogy ez a legfontosabb. Nem az ajándék. Az is jó, persze, de EZ A LEGJOBB!

Hogy tudod, hogy szeretnek.

Köszönöm Bencének, a legelsőnek, es Pj-nek, hogy megvalósította a kérését, hogy a messzi távolból is virágot kapjak a kisfiamtól.

Köszönöm a telefonhívásokat, tesóm szokásos kis áruló posztját a közösségi oldalon, a rengeteg üzenetet mindenkinek!

Tényleg megváltoztatta a napomat, hozzátett sokat, non-stop mosolyt varázsolt az arcomra! Hálás vagyok, hogy azért csak hagytam nyomot az emberekben....

Köszönöm szépen mindenkinek, aki gondolt rám és bearanyozta a napomat!