Magamról

Saját fotó
Pécs, Baranya, Hungary
"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. ... Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik..." (Hamvas Béla) Én ebben hiszek.... Akinek van -adnia kell! Ha nincs is semmid, van szeretet a szívedben -hát adj belőle! Van mosoly a lelkedben -hát osztogasd bőven! Van segítő szándék benned -hát segíts! Mindenkiben van valami jó, amit megoszthat másokkal - hát tegyétek!

2012. május 8., kedd

Számomra tavasz van!

Hozzám most érkezett meg a tavasz. Mármint a lelkembe. Eddig is volt valami kellemes, melengetős érzés, de a tavasz most ért csak ide. Lehet hogy a tegnapelőtti eső hozta magával.....
A mélyszürke felhők hangulata alapozta meg, majd az esőcseppek koppanása a betonon, a fákon, a kert növényein. Hosszan esett, hólyagosan és ahogy a víz átitatta a szomjazó növényeimet, úgy lettek egyre zöldebbek, vidámabbak, szebbek. Amíg a zuhé tartott odabent sütöttem, mert az a jó ilyenkor, hogy a kinti idő hangulatba hoz a benti dolgokhoz. Ha kint zima van, vagy csak zuhog, akkor érdemes nekiállni alkotni valami édeset, vagy sósat.... mindegy csak finom legyen!
Szóval az eső helyretett néhány dolgot idebent is.A tavasz érzetét keltette fel bennem. És ahogy lemosta a port a növényekről a kertben, lemosta a port bennem is. Végre felkeltette a kertészkedéshez, a szépítgetéshez való kedvemet is.
Anyu palántáinak is jót tett, így azonnal elkoboztam belőlük párat, de hajtattam én is fűszernövénykéket, amiket most érdemes volt kiültetni a frissen áztatott földbe. Direkt jó volt beletúrni a sáros talajba, az illata ilyenkor semmihez sem fogható!
A növények hálásan zöldellnek az eső után, élvezik a jóllakottságukat az elegendő víz után. Bár lenne kutam, hogy rendszeresen tudnék locsolni! A bokrocskáimat is felfrissítettem, visszavágtam, amit kellet, most szebbek, mint valaha! Elszórtam néhány szemecske zsázsát, azt folyamatosan teszem majd továbbra is, hogy mindig legyen friss belőle az asztalomon. És amerre mentem teleszórtam mindent a kedvencemmel, a kaporral. Az mindig jól jön a konyhába nálunk! Mindenbe finom....  

Teljesen belevette az agyamba magát a fűszerkert, ezen agyalok, hogyan is oldjam meg.....
Szép legyen és mutatós, vagy természetes összevisszaságukba hagyjam őket? Anyu céltudatosan veti, redszerezve, össze nem téveszthető módon. Én valami mást szeretnék.
Hangulata legyen a hasznossága mellett. Buja és kívánatos legyen, hogy a só helyett inkább a fűszert akarjam tenni az ételbe! De a szemnek is gyönyörűséget okozzon....
Szeretem a köveket.... talán azzal kellene kombinálnom... Nem tudom, csak azt érzem, ültetnem kell, magot vetnem és növesztgetni a saját fűszereimet.
Egyenlőre csak elültetek mindenfelé, ahol a hely adja magát és majd jövőre kitalálom a formáját. Magot szedek, amelyikről lehet, hogy saját és természetesen bio fűszereim legyenek.
A citromfű, a borsmenta, a zsálya, a kakukkfű, a levendula, a rozmaring, a bazsalikom már jó ideje otthonosan élnek a kertemben erre-arra-amarra. De most virág helyett őket szaporítom majd.

Aztán itt van még a teraszomnak nevezett csúnya, kopott, betonozott izé. Olyan szép teraszok vannak, de ha nincsen rá keret magad uram.....
Nosza itt az internet, lássuk mire megyünk ketten!
És ömlenek az ötletek, egyik szebb, mint a másik!
Szeretek újrahasznosítani, mert nagyon pazarló népek lettünk az utóbbi években, át kell állni gondolkodásban a zöldre, mert annyi a szemét, hogy lassan megöljük vele a földanyát. Tehát nem dobunk ki mindent. És ekkor találtam ezt az ötletet: a konzervdobozok újrahasznosításáról! Remek, bár a színeken még gondolkodnom kell:)
Hát nem jó megoldás?!? Matyának megveszem sokszor a konzervet, és annyir aéreztem, hogy nem hajigálom ki a jó kis fém dobozt....
Jó lesz az még valamire......... Jesszusom! Hogy haragudtam ezekért a szavakért apám szájából! És hova jutottam! Detto azt teszem, mint ő: gyüjtögető lettem. Persze nem tartok meg minden szemetet, de amiből kis ráfordítással lehet valami jót kihozni, azt elteszem.




És itt vannak még a kerti mécseseim! Évekkel ezelőttről származik az ötlet, hogy befőttes üvegekre alumínium drótból hajlítottam fogantyút, vagy akasztót, kinek hogy tetszik, és ebbe tettem a kis teamécseseket. Télen és nyáron egyaránt fantasztikus hangulatot árasztanak magukból. (a fotón nem a sajátjaim vannak, majd lecserélem a képet, ha már szépen elmosogattam azokat is :))





Ha valaki kedvet kapott, érdemes időt fordítani rá, mert egy kis esti beszélgetéshez a barátokkal, meséléshez a gyerekeknek, vagy csak elüldögélni egy meleg nyárestén egy pohár vörösborral a kezünkben, és nézni a kis táncoló fényüket felér egy wellnessel!

Szóval kert!
Aki teheti foglalkozzon kicsit vele. Megéri, nem kicsit- nagyon! Jót tesz a testnek és a léleknek egyaránt. Gyógyít, energetizál, kikapcsol és büszkévé tesz a látványa, amikor már nyoma van a zöld fejecskéknek.
Nem mellesleg azt hallottam a füves Gyuri bácsitól, hogy a bazsalikom remek szúnyog riasztó, érdemes telepíteni az ablakpárkányra és állítólag nem mennek be a szúnyogok sem!
Én biztosan kipróbálom idén nyáron!












Legyen szép a napotok és az egész nyaratok!!!


A gyógyulófélben lévők pedig mielőbb gyógyuljanak, épüljenek, egészségesedjenek :)))!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése